Továbbra is feketén dolgoztat a lakosság nagy része

A kereslet és kínálat kiegyenlítődésének éve lesz 2022, ami kedvező hatással lehet az árakra, és a szakmunkás, valamint mérnök hiányból eredő feszültséget is jobban lehet majd kezelni

a korábbiaknál kisebb mértékű, az idei 5100 milliárd forint körüli termelési értéket 5-6 százalékkal megfejelő növekedés közben – nyilatkozta a VG Podcastnak Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Összességében a termelési érték növekedni fog, de az állami megrendelések visszafogottabbak lesznek 2022-ben, amikor a lakásépítések és felújítások, valamint a magán megrendelői piacon az ipari csarnok és logisztikai központ fejlesztések aránya és volumene  a növekedni fog.

Összességében tehát jó, alágazatok szintjén viszont eltérő a helyzet, az 5-6 százalékos átlag ugyanis jelentősen eltérő folyamatokat, 0-10 százalék közötti termelés bővülést takar – tette hozzá Koji László, jelezve, hogy a jellemzően állami és önkormányzati megrendelések visszafogása egy egész alágazatot utolérhet, mindenek előtt az út és vasútépítési megrendelések visszaesése miatt várhatóan a mélyépítés egésze nem fogja sikeresnek megélni a jövő évet. 

Az infláció mértéke nem várt mértékű azoknál az építőanyagoknál és minden egyéb költségnél, ami az építőipari árazást befolyásolja.

Nemrég 360 milliárd forintos építési beruházással együtt járó állami fejlesztés elhalasztását jelentette be a kormány, miközben a lakosság és az ipari szektor egyes részei nem fogták vissza az ütemet. Egyelőre nem látják jelét, hogy a 2021 eleji számokhoz vissza korrigálnak az árak. A kivitelezők 48 százalékban import termékeket építenek be, ezeket a forint gyengülése is megdrágítja, és joggal lehet attól tartani, hogy 2022 első negyedévének végéig bizonyos építőanyagok árai nem a szokásos 8-10 százalékkal, hanem annak akár a duplájával is növekedhetnek, vagyis olcsóbb nem lesz semmi – szögezte le az ÉVOSZ elnöke.

A magyar építőipar azonban jó perspektívákat kínál, éppen ezért is igyekeznek hazahívni a nehéz években, azaz 2008-2014 között külföldre szegődött szakmunkásokat és mérnököket, akik egy része saját vállalkozás alapítására készül, másokat pedig konkrét, testre szabott ajánlatokkal keresnek meg azok a cégek, akik tudják állni a versenyt a nemzetközi munkaerőpiacon. 

Harminc éve áramlik a munkaerő keletről nyugatra, Magyarország sem kivétel, de már az itthoni sikeres cégek, is meg tudják adni nettó jövedelemben a kinti bérek 65-70 százalékát, miközben itthon olcsóbb a megélhetés. 

Mindehhez hozzátéve a vállalkozások kiegészítő ajánlatait, béren kívüli juttatásait, valamint a kormány családi otthonteremtési támogatásait, erős mágnes keletkezik. A hazahívás harmadik lába maga a család – tette hozzá Koji László, aki rámutatott, a köztudatban kétféle ár forog. 

Érdemes tisztába tenni a számokat. Alkalmazottként a szakmunkások 400-450 ezer, a mérnökök 550-900 ezer forint között keresnek az építőiparban most. Amivel a lakosság találkozik, az a vállalkozói ár, amiből az összes költséget fedezni kell. Az ágazatban a minimális rezsióradíj 4500 forint, az átlagos azonban 6500-7000 forint. Érdemes és lehet az építőipari szak- és szerelőiparban boldogulni, a szakképzésből kijövő utánpótlás létszámában azonban elmarad a szükségestől, ezért az ÉVOSZ a határon túli területeken élő fiatalok megszólítását is fontosnak tartja. Kutatások szerint ugyanis sokan szerződnek el arra a környékre dolgozni, ahol tanultak, vagyis már 4-5 éven belül új munkaerőt nyerne az építőipar. Az ágazatban nem mennyiségi, hanem minőségi, azaz szakmunkás és mérnökhiány van, aminek enyhítésére folyamatosan keresik a megoldást.

A VG Podcast kérdésére az ÉVOSZ elnöke elárulta: 

elégedetlen az otthonfelújítási és otthonteremtési támogatásoktól remélt piactisztulással, noha ma minden ötödik épülő és felújítás alatt álló ingatlan mögött van számlaadáshoz és műszaki tartalom leíráshoz kötött állami támogatás vagy kereskedelmi hitel.  

Könnyelműséget elsősorban a – nem támogatott – lakásfelújításoknál tapasztalnak a magánmegrendelők részéről, akiknek 60 százaléka nem szerződik írásban a kivitelezőkkel, és sem referenciát, sem a szakképzettségüket igazoló dokumentumot nem kérnek. Konjunktúra idején a kontároknak is nagyobb terep jut, de a megrendelőket is képezni kell, és a vissza nem térítendő, de számlás munkákhoz kötött támogatásokkal ösztönözni. Hozzá kell szokni ahhoz is, hogy egy-egy jó szakmunkásra három-négy hónapot várni kell, sőt, érdemes. Érdemi előrelépést a fekete- és szürkegazdaság visszaszorításában a szigorú és rendszeres hatósági ellenőrzések hozhatnak – derült ki az elhangzottakból.