Vesztesei is vannak a minimálbér-emelésnek

A minimálbér emelés munkaerőpiaci hatásainak feltérképezéséhez több mint ezer, nem mezőgazdasági, 4 fő feletti kis és középvállalkozást kérdezett meg a GKI. A megkérdezett cégek közül 1044 válaszolt a feltett kérdésekre. Ahogy azt korábban a VG is megírta, 2022. január elsejétől a bruttó minimálbér 200 ezer forint, garantált bérminimum pedig bruttó 260 ezer forintra emelkedik. Ez nettó 133 ezer, illetve 173 ezer forintot jelent.

Az elmúlt évek folyamatos kereset emelkedéseinek következtében a kkv-szektorban is jelentősen csökkent a minimálbéren vagy garantált bérminimumom foglalkoztatottak száma, decemberben már csak a munkavállalók 13 százaléka dolgozott ennyiért, ami nagyjából 200-250 ezer foglalkoztatottat jelent a 4 fő feletti kkv-k körben.

Az 5 fő alatti cégeknél és az egyéni vállalkozásoknál ez az arány a GKI becslése szerint valószínűleg jóval nagyobb.

Az elemzés azonban felhívja a figyelmet, hogy a januártól bevezetésre kerülő kiugróan magas (19,5 százalékos) emelés hatására akár 1 millió munkavállaló is bekerülhet ebbe a körbe1. Azon vállalatok körében, ahol van ilyen foglalkoztatott, átlagosan 11 százalékos költségnövekedést várnak ennek hatására. A teljes hazai kkv-szektorra vetítve 7 százalékkal növeli a költségeket úgy, hogy ebben már az adókönnyítések hatásai is benne vannak.

A legnagyobb arányban a kisvállalatok körében vannak ilyen minimálbéren, vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottak (16 százalék). Ezt követik a mikróvállalkozások (14 százalék), majd a középvállalatok (11 százalék). A legkisebb arány a nagyvállalatoknál van (9 százalék). Az is jól kirajzolódik az adatokból, hogy minden vállalattípus esetén a garantált bérminimumon foglalkoztatottak nagyobb arányt képviselnek, mint a minimálbéresek.

Az ágazatok közül a legnagyobb arányban a kereskedelem és javítás szektorban vannak minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozók, itt az összes foglalkoztatott 18 százalékát tették ki. Ezt követi az üzleti szolgáltatások szektor (14 százalék), az építőipar (12 százalék), s végül a feldolgozóipar (10 százalék). A feldolgozóipar sajátos helyzetét mutatja, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak aránya itt a legnagyobb (6,5 százalék).

Megyék szerinti megoszlásban a legnagyobb arányban Baranya megyében vannak a minimálbéresek és garantált bérminimumosok (54 százalék), miközben e legkisebb számban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak jelen (5 százalék).

A felmérés egyik fontos kérdése az volt, hogy a cégek miként készülnek a jelentős mértékű emelésre. A válaszadó vállalatok 3-4 százaléka tervezi a munkaidő csökkentését, egyes dolgozók más munkakörbe sorolását vagy a cafeteria csökkentését.

A cégek 3 százaléka tervez elbocsátásokat a minimálér emelés miatt, egy-egy vállalat átlagosan 5 főt, ami a kkv-szektorban akár 5-7 ezer munkavállalót is érinthet.

Ráadásul az utóbbi időben nemcsak béroldalról van ár nyomás a cégeken. Az energia költségek drágulása, a nyers- és alapanyagok gyors áremelkedése szintén sújtja őket, ezzel egyidőben, főleg a koronavírus-járvány következtében, a vevői oldal árérzékenysége is nőtt, így kétséges, mekkora költségnövekedést képesek elfogadtatni.

A felmérés egyik konklúziója az, hogy amennyiben az áremelési szándékok sikertelenek lesznek, úgy nagyobb arányú csőd és/vagy elbocsátási hullám is elképzelhető.