A gyorstesztek is kimutatják az omikront

Viharos sebességgel terjed a világban a koronavírus új mutációja, az omikron, a betegség tünetei enyhébbek lehetnek, és gyorsteszttel is kimutatható az új variáns. A magasabb betegszám miatt a kórházba kerülés és akár a súlyos esetek száma is magas maradhat, ezért fontos a tesztelés, hívja fel a figyelme Rusvai Miklós virológus. A szakember szerint a PCR- és az antigéntesztek az omikron kimutatásában is biztonságosak.

2022 legelején minden eddigi mutánsnál gyorsabban terjed a SARS-CoV-2, azaz a koronavírus egyik variánsa, a B.1.1.529, amelyet az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO 2021. november 26-án omikronnak nevezett el a görög ábécé tizenötödik betűjéről. A vírus a tüskefehérje segítségével kapcsolódik az ACE2 receptorhoz, vagyis így lép be a sejtbe. 

Ezért terjed gyorsan

Az omikron tüskefehérjéje az eredeti vuhani vírushoz képest legalább 50 aminosavmutációt és nagyjából tíz, nem aminosavakat módosító mutációt tartalmaz, amelyek közül néhány a szabályozó szekvenciákban lehet. Csak a tüskefehérjében legalább 36 aminosavváltozást találtak a kutatók. Ezek a változások felelősek a megnövekedett fertőzőképességért, mivel növelik a tüskefehérje affinitását az ACE2 receptorhoz, valamint a vírus bejutásának hatékonyságát, membránfúzió formájában. Az omikron a korábbi variánsokhoz képest drámaian bővülő replikációs tulajdonságokkal rendelkezik, ami valószínűleg az úgynevezett episztatikus mutációk kombinációjának következménye. Ezek teszik lehetővé, hogy a variáns kikerülje az adaptív immunválaszt, elnyomja a veleszületett immunválaszt, és álcázza magát, miközben a kettős membránvázban replikálódik. 

Megbízhatók-e az antigén- és PCR-tesztek?

Folyamatosan zajlanak a nagyvilágban a vizsgálatok arról, mennyire lehetnek hatásosak a meglévő tesztek a legújabb variáns kimutatásában. A PCR-tesztek, valamint a minőségi antigéntesztek nagy többsége is teljesen megbízható, felismerik az omikron-mutációt is

– hangsúlyozza Rusvai Miklós virológus.

A nem tüskefehérjére irányuló, minőségi tesztek eredményesek

Ezzel összefüggésben Rusvai Miklós megjegyzi: az antigéntesztek egy része alapból érzékenyebb, egy része pedig nem. A teszek működési mechanizmusaiban is lehet eltérés. A jobb minőségű tesztek eredményesek az omikron-változat kimutatásában, így a Magyarországon forgalomban lévők is, mivel nem vagy nem kizárólag a tüskefehérjére irányulnak, hanem a vírus egyéb komponensével is reagálnak. 

Mivel az antigéntesztek többnyire az úgynevezett N-proteint, vagyis a nukleokapszid-fehérjét mutatják ki, felmerülhet a kérdés, hogy ha abban is van négy mutáció, azok nem befolyásolják-e kedvezőtlenül az antigéntesztek eredményét. A virológus határozott nemmel válaszolt: e magfehérje a vírus belső fehérjéje, és ez sokkal konzerváltabb, jóval kisebb mértékben változik. A négy mutáció elenyészőnek számít, így ilyen kis változás nem befolyásolja a teszt érzékenységét, nem okoz gondot, hogy a tesztrendszer felismerje az antigént. Az N-protein kimutatására szakosodott gyorstesztek nagyon megbízhatók – fogalmaz a virológus.

Szakemberek továbbra is támogatják az antigéntesztek használatát, az azokhoz mellékelt utasítások betartásával. Tudni kell ugyanakkor, hogy ezek nagyon korai stádiumban a molekuláris tesztekhez képest kisebb valószínűséggel fedezik fel a fertőzéseket. Főleg úgy, hogy az omikron lappangási ideje mindössze 3 nap a delta 4,3 napjához képest – közölte Dobson Szabolcs gyógyszer-engedélyeztetési szakértő a Facebook-bejegyzésében. 

Az ötödik hullámban is fontos a tesztelés

Tünetek nélkül is lehetőleg az ötödik hullám során, várhatóan február közepéig, legalább hetente teszteljünk, és ha bármilyen enyhe tünet már jelentkezett, akkor egy-két napon belül végezzünk ismételt antigéntesztet, ha az első nem jelzett – javasolja Karvalics Attila, az A-Lab Pharma ügyvezetője.

Nyálkahártya-immunitás...

Rusvai Miklós szerint további magyarázat lehet az eltérő teszteredményekben az is, hogy főleg immunizált személyekben igen kis mennyiségű vírus termelődik, és akár „intermittáló”, tehát periodikusan jelentkező is lehet a vírustermelés, vagyis ma van elég vírus az orrváladékban (nyálban), holnap nincs, holnapután megint van elég ahhoz, hogy pozitív legyen a teszt. Az is számít, hogy mikor fújt orrot (nyálminta esetén mikor fogyasztott ételt vagy italt) a páciens: a tesztelés előtt nem ajánlott. A fertőzésen korábban már átesett személyek esetén a nyálkahártya-immunitás is bezavarhat: az ő testváladékaikban (orrváladék, nyál) ellenanyagok vannak, amelyek szintén rontják a vírus kimutatásának esélyét. Nyálkahártya-immunitás vakcina hatására nem jön létre, csak fertőződés után – tette hozzá a virológus.