Magyar gyorsvasutat eredményezhet a partnerség Kínával

Hamarosan megkezdődnek az egyeztetések a magyar és a kínai kormány között a Kína–Európa gyorsvasúti együttműködés elmélyítéséről – erről az Innovációs és Technológiai Minisztérium kommunikációs főosztálya (ITM) tájékoztatta a VG-t. Lapunk annak kapcsán érdeklődött, hogy tavaly év végén megjelent egy miniszterelnöki határozat, amely első helyen felhatalmazást adott a tárgyalások megkezdésére, egyúttal kifejezte egyetértését egy megállapodás létrehozásával „Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között”. Ennek végleges megszövegezését a kabinet hagyja majd jóvá.

Az ITM elmondta, hogy a megállapodás tartalmát közösen határozzák majd meg a felek, egyúttal hangsúlyozta, hogy a várhatóan az idén véglegesíthető dokumentum konkrét projektek nevesítése nélkül, általános keretet biztosíthat a kétoldalú vasúti kapcsolatok elmélyítéséhez. Ennek azért van jelentősége, mert a Visegrádi Együttműködés országait (V4) több nagy sebességű vasúti (HSR) fejlesztéssel is összekapcsolnák. Magyar oldalon a Budapest–Pozsony, Budapest–Prága, Budapest–Varsó, Budapest–Kolozsvár projektek ismertek eddig, nyitott kérdés viszont ezek technológiai háttere.

Túlzás nélkül állítható, hogy a HSR Kína egyik státusszimbóluma, afféle erődemonstráció a távol-keleti ország fejlettsége kapcsán.

Peking kevesebb mint egy évtized alatt a világ legsűrűbb – mintegy negyvenezer kilométer, ami a Föld teljes nagy sebességű vasúti hálózatának kétharmadát teszi ki – HSR-hálózatát építette ki belföldön, 2011-től kezdődően pedig exportálja is ezt a tudását, egyebek mellett az USA piacára is betört. Éppen ezért joggal merülhetne fel, hogy akár kínai technológia is megjelenhet a hazai HSR-beruházások mögött.

Információink szerint azonban erről jelen állás szerint nincs szó, és a tervezett megállapodásnak nincs leágazása a V4-es HSR-projektekig. Magyarország a nagy sebességű vasút hazai szakaszára egyelőre a megvalósíthatósági tanulmányt készítette el 2021 tavaszán. Azóta nem született döntés a technológiai háttér biztosításáról.

Az ITM emlékeztetett arra, hogy Magyarország a keleti nyitás politikájának jegyében folyamatosan keresi a kínai partnerekkel fennálló együttműködések bővítésének új lehetőségeit.

A vasútprogram kiemelt céljai közé tartozik, hogy hazánk a földrajzi helyzetéből adódó lehetőségekkel élve Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon. A tranzitkapacitások jobb kihasználtságának feltétele és eszköze a lehető legnagyobb mértékű bekapcsolódásunk az Európa és Kína közötti növekvő nagyságú forgalom lebonyolításába. A kormány ezért azon dolgozik, hogy korszerű és biztonságos logisztikai megoldásokkal kapcsoljon össze kontinenseket, régiókat

– írták.

Vasúton ezt a célt szolgálja a Budapest–Belgrád-vonal már kivitelezési szakaszban járó kapacitásbővítése. A kínai partnerségben megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően a két főváros között a személyforgalomban kevesebb mint felére csökken a menetidő. A leggyorsabb szállítási útvonalat biztosítja majd a görögországi tengeri kikötők érintésével Nyugat-Európa és a Távol-Kelet között. A szaktárca ennek kapcsán megjegyezte: a Kínából végig szárazföldön érkező vasúti szállítmányok számára Záhonynál megnövelt kapacitásokat, majd onnan Győr–Sopron térségéig a fővárost elkerülő fuvarozási útvonalat érdemes kialakítani.

Épülhet az északi szakasz

A FeSo konzorcium nyerte el a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. közbeszerzését a Ferencváros állomás és Soroksár közötti vasútvonal fejlesztésére. A Budapest–Belgrád vasútvonal északi szakaszát jelentő projekt megvalósítására a V-Híd Építő Zrt. és a China Railway Magyarország Kft. közösen adta be a győztes ajánlatot. A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül) 173 630 379 millió dollár, ami 300 forintos árfolyammal számolva mintegy 52 milliárd forint.