Minimálbér: szociális intézkedés is az európai csúcsnak számító emelés

Európában sehol nem emelkedett akkora mértékben a minimálbér január 1-jétől, mint Magyarországon – ez derül ki az Eurostat és az országok kormányzati szervei által közzétett adatokból. A 2019-es és 2020-as 8-8, majd a tavalyi 4 százalékos növekedés után az idén 20 százalékkal emelkedett a hazai minimálbér, bruttó 167 400 helyett 200 ezer forint, a garantált bérminimum pedig bruttó 260 ezer forint lett. 

Ezzel Magyarország bruttóban jóval közelebb került a V4-es országok, azaz Csehország, Lengyelország és Szlovákia minimálbéréhez, nettóban viszont egyelőre látványosabb a különbség. Euróban számolva itthon az 556-ból 369-et kap kézhez a munkavállaló, miközben a cseheknél 641-ből 571, a lengyeleknél 655-ből 521, a szlovákoknál 646-ból 520 a nettó bér. Az utóbbi adat azért is fontos, mert nem érdemes csupán a bruttó érték alapján összehasonlítani a minimálbért, és még a nettó sem száz százalékig mérvadó, hiszen sok múlik az adott ország árszínvonalán és a helyi pénznem árfolyamának ingadozásán. 

A VG által megkérdezett szakértő, Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője rámutatott, hogy a minimálbérre nem csupán gazdaságpolitikai eszközként kell tekinteni, mert szociális intézkedésként is felfogható.

Ezért aztán több támogatási formával is összekapcsolódik a legkisebb bérek értéke. Fontos ugyanakkor, hogy a minimálbér-emelés kétélű fegyver is lehet, mivel a legalacsonyabb béreket alapvetően az alacsonyabb képzettségű és munkaerőpiaci szempontból hátrányban lévő, nehezebben elhelyezkedni képes munkavállalók kapják. Emiatt ha a minimálbér-emelés a vállalatok számára túlzott költségnövekedést okozna, és az elbocsátásokhoz vezetne, akkor sokat rontana a munkaerőpiaci helyzeten. Ezért is kiemelten fontos – fűzte hozzá –, hogy az emelést a versenyképes vállalatok ki tudják gazdálkodni a gazdasági növekedés, a hatékonyság javulása, az infláció és az adócsökkentések révén. Ebben az esetben a minimálbér emelése érdemben támogathatja a növekedést, mivel azokban a társadalmi csoportokban eredményez elsődlegesen jövedelemnövekedést, amelyek bevételeik nagyobb hányadát és jelentős részben belföldön költik el, keresletet támasztva a hazai vállalatok termékei és szolgáltatásai iránt

 – mondta a Századvég makrogazdasági elemzője. 

A várható hatásokkal kapcsolatban – tette hozzá Molnár Dániel – érdemes a hatéves bérmegállapodásból kiindulni, akkor, részben a munkaerőhiány miatt, a legkisebb bérek jelentős emelése nem okozott érdemi munkaerőpiaci visszaesést, s ez a jelenség most is fennáll.

A szakember hangsúlyozta, míg 2016-ban a béremelkedés egy része csak fehéredés volt, addig az elmúlt évek bérdinamikája alapján ennek a szerepe most kisebb lehet, azaz a 20 százalékos, európai csúcsnak számító emelés még inkább erősítheti a gazdasági növekedést.