Nagy Márton: leszorítja a kormány az inflációt

Az élelmiszerárstop február 1-jétől hatályos, 90 napig tart, hat kategóriában kell alkalmazni a 2021. október 15-i árat. Ha ilyen nincs, mert valamelyik termékből nem adtak el, akkor a korábbi árat kell figyelembe venni a referenciaidőpont előttről – ismertette a kormányfő tanácsadója. A kereskedelmi egységek nem tehetik meg, hogy az élelmiszerstop alá tartozó termékeket nem forgalmazzák, a kormány előírja számukra a megfelelő mennyiség polcon tartását. Nagy Márton aláhúzta: az árak befagyasztását és a megfelelő kínálat biztosítását a kormány ellenőrizni fogja. 

A rezsicsökkentés és az üzemanyagárak befagyasztása 1-1,5 százalékponttal csökkentette az inflációt, az élelmiszerárak stopja pedig további fél-egy százalékponttal mérséklik majd a fogyasztói árakat. Így összességében a kormányzati antiinflációs törekvések 2-2,5 százalékponttal szoríthatják le az árak emelkedését. A főtanácsadó utalt rá, hogy míg hazánkban 2021 novemberében 7,4 százalék volt az infláció, addig Lengyelországban tavaly decemberben 8,9 százalékos volt az általános áremelkedés üteme: vagyis a kormányzati intézkedések tetten érhetőek. Úgy látja, hogy 2022-ben – még ha a következő hónapokban csökkenni is fognak majd az árak –, az infláció 5 százalék körül alakulhat. De a helyzetet nagyban befolyásolja, hogy a járvány mikor ér véget, hiszen ameddig a pandémia kitart, addig az inflációi is itt lesz velünk. Tudniillik a globális ellátási láncok akadozásáért a járvány a felelős, a fertőző betegség megszűnésével az említett zavarok is megszűnnek.

Hozzátette: a jegybanki inflációs cél, a három százalékos áremelkedési ütem, 2023 elejére jöhet össze. A közgazdász szólt arról is, hogy a magyarországi inflációt kétharmad részt globális tényezők mozgatják, egy harmadrészt pedig belső faktorok „adják”. 

Arra a felvetésre, hogy mi lesz a fedezete az idei jóléti intézkedéseknek és az ágazati béremeléseknek, úgy felelt, hogy a döntések hátterében a kormány sikeres válságkezelése áll, hiszen a magyar gazdaság gyorsan helyreállt. Nagy Márton szerint a 2021-es gazdasági növekedés bőven 6 százalék felett volt, amely azt is jelenti, hogy a 2019-es teljesítmény fölé jutottunk, több mint egy százalékkal. A 2022-es bővülés 5 százalék körül alakulhat, amely ugyancsak szép teljesítmény lesz. Kiemelte, hogy a hazai munkaerőpiac teljesen helyreállt, amelyet fémjelez: 4,7 milliónyian dolgoznak, s a munkanélküliségi ráta mindössze 3,6 százalék. 

Kitért arra is, hogy fontos gazdaságpolitikai tényező a költségvetési konszolidáció is: amennyiben a gazdaság beindult, a munkaerőpiac stabil, lehetőség teremtődik arra, hogy az egyensúlyt is javítsuk. A kormányfő gazdasági tanácsadója azt mondta: a monetáris politika után elkezdődött a fiskális politika normalizálódása. Első körben – 2021-ben – 350 milliárd forintos pénzügyi tartalékot képzett, idén pedig egy 750 milliárdos alapot hozott létre. Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiány 5 százalék alá csökkenhet, amivel az uniós középmezőnyébe tartozunk majd.

S a következő években tovább csökkenhet a központi deficit: jövőre 3,9 százalékra, 2024-re pedig 3 százalékra. 

A Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnökeként úgy látja, nem szabad engedni, hogy a kamatemelések következtében kiszáradjanak a hitelpiacok. Rámutatott: a magas infláció magas hitelkamatot eredményezett, amely a hitelpiaci elakadásához vezethet, és ezt meg kell akadályozni. A hitel nélküli gazdasági növekedés Nagy Márton szerint ugyanis egy rossz folyamat, és ezt csak akkor tudjuk elkerülni, hogy ha az infláció „visszamegy” három százalék körüli szintre. Végezetül leszögezte: ha a globális folyamatok miatt az inflációt csak később lehet majd leszorítani, további állami beavatkozások lesznek szükségesek.

A Nagy Mártonnal készült podcast-beszélgetést itt hallgathatjuk meg: