Többet költöttünk vízre, villanyra a járvány alatt

Megdobta a lakhatási költségeket a koronavírus-járvány, 2020-ban a háztartások kiadásainak több mint ötödét (22,7 százalékát) tették ki a rezsiköltségek, vagyis például a vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagra költött összeg, ami 2 százalékpontos növekedés 2019-hez képest. 

A szigorító intézkedések hatására az összes uniós tagállamban hasonló folyamat játszódott le 

– derült ki az Eurostat legújabb kutatásából. A korlátozások láthatóan más tételekre is hatással voltak: Magyarországon a legnagyobb visszaesés az éttermek és a szállodák (mínusz 2,7 százalékpont), a közlekedés (mínusz 1,3 százalékpont), valamint a rekreáció és kultúra (mínusz 0,8 százalékpont) területén történt. A lakhatási költségek mellett többet költöttünk élelmiszerekre (1,5 százalékponttal), valamint a lakberendezések és háztartási felszerelések termékcsoportra (0,5 százalékponttal), ezek 2020-ban az összes kiadás 18,7, illetve 5,5 százalékát tették ki. 

A magyar háztartások továbbra is az EU átlagánál mintegy 3 százalékponttal kevesebbet fordítanak lakhatási költségekre, míg az átlagnál nagyobb hányadot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra.

Hasonló következtetésre jutott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Háztartások életszínvonala című kiadványa is, amely megerősíti, hogy 2020-ban az előző évekhez képest megváltozott a fogyasztás szerkezete. A kötött (alapvető élelmiszerekre, lakásfenntartásra és közlekedésre fordított) kiadások aránya 2013 és 2019 között a jövedelmek növekedésével párhuzamosan évről évre csökkent, 2020-ban viszont a járvány nagymértékben visszavetette a szolgáltatásokra fordított összegeket. A háztartások alapvető kiadásainak részesedése az összfogyasztásból 55,5 százalékra nőtt (2010-ben még közel 60-at tett ki), miközben a megélhetésen túlmutató kiadásokra (ilyen a kultúra, a szórakozás, a hírközlés, a vendéglátás) kevesebbet költöttek. 

Mint a KSH kiemelte, a járvány és a korlátozások következtében a kiadás szerkezete az első és felső jövedelmi ötödben hasonló módon változott: 

nőttek az élelmiszerekre, a szeszes italokra, dohányárukra és a lakberendezésre fordított kiadások, 

ugyanakkor csökkentek a vendéglátásra, valamint kultúrára, szórakozásra kiadott összegek. Bár a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy nemcsak a kiadás nagyságában, hanem annak szerkezetében is jelentősek a különbségek, míg a legfelső ötödbe tartozók az összes kiadásukból 51,3 százalékot fordítottak alapvető szükségleteik kielégítésére, addig a legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozóknál 63 százalék volt ez az arány.