Hogyan alakultak át a vásárlói szokások a gyógyszer-gazdaságossági törvény változása miatt? Január 1-től nem szállíthatnak házhoz gyógyszert, csak ha gyógyszerész adja át.
A változás ugyanúgy érintette a BENU patikákat, mint a többi piaci szereplőt. Több mint öt éve üzemeltetünk online gyógyszertárat, 2022. január 1. előtt a vény nélküli gyógyszerek (OTC) a webshop forgalmának a 40-50 százalékát tették ki. A megrendelések egy része kényelmi szolgáltatás volt, de jelentős számban képviseltették magukat olyan települések is a rendeléseknél, ahol csak csomagküldéssel tudtak hozzájutni a vény nélküli gyógyszerekhez a vásárlók. A csomagküldés megtiltásával kapcsolatos döntéssel rengeteg beruházást égettek el. Ma 2282 patika működik Magyarországon, és a gyógyszerészeti hatóság nyilvántartása alapján minden ötödik foglalkozik internetes gyógyszerforgalmazással, amit sok millió forintból fejlesztettek a vállalkozások.
Magyarországon a gyógyszer-kiskereskedelem Európában az egyik legbiztonságosabb.
Ez ugyanúgy igaz volt a vény nélküli gyógyszerek kiszállítására is, ellenőrzött csomagküldő cégekkel dolgoztak együtt a patikák, nem voltak problémák az OTC-termékek küldésével. A vény nélküli gyógyszerek küldése a környező országokban működik, sőt több nyugat-európai országban, például Németországban és Hollandiában már vényköteles termékeket is lehet házhoz vinni.
Előfordult már, hogy gyógyszerész vitte házhoz az OTC-gyógyszert?
Előfordulhatott, de csak nagyon ritkán, hiszen a patikákban jelentős a munkaerőhiány, egy szakmai lapban a közelmúltban több mint kétszáz gyógyszertári állás volt meghirdetve. Ma nem megoldható, hogy a gyógyszerészek maguk vigyék házhoz a megrendelt patikaszert, az officinákban van rájuk a legnagyobb szükség. A jelenlegi patikai árrés nem teszi lehetővé, hogy a gyógyszertárak a házhoz szállítás miatt pluszszemélyzetet és céges autót tartsanak fenn.
Tavaly 4,5-5 milliárd forintért rendelt házhoz gyógyszert a lakosság.
Minden második patikai webáruházból rendelt csomagban volt OTC-termék. A Covid-járvány első, második és harmadik hullámában havonta százezer körül lehetett a feladott csomagok száma, ezekben az időszakokban egyik napról a másikra előfordult, hogy megtízszereződött az online gyógyszertárak forgalma.
Hogyan épül fel a BENU hálózata Magyarországon?
A BENU a németországi Phoenix-csoport leányvállalata, a brand 2012 óta van jelen Magyarországon, 138 saját résztulajdonban lévő patika működik körülbelül 1100 alkalmazottal, emellett 215 franchise-partner csatlakozott, amelyeknél további 1500 alkalmazott dolgozik, továbbá száz fiókgyógyszertár is része a hálózatnak, az utóbbiak vidéki kistelepüléseken működnek. A franchise-rendszerhez stabilan 20-30 patika csatlakozik évente, elégedetlenség miatt az elmúlt kilenc évben ketten léptek ki a hálózatból. A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének elnökeként kijelenthetem: nemcsak a BENU erősödik, hanem a Gyöngy, az Alma és a Kulcs patikák franchise-hálózata is évről évre bővül, ami mutatja a gyógyszertárak elvárásait.
Mi az előnye a hálózatosodásnak?
Egy közepes forgalmú patikának nagyon nehéz magában megélni, főleg, ha nem saját ingatlanban van a gyógyszertár. A franchise-rendszer mellett szól, hogy gazdasági biztonságot, stabilitást ad a patikáknak, valamint nagyon sok jogi és szakmai segítséget nyújtanak. A gyógyszer-gazdaságossági törvényben évente többször is vannak változások, a hálózat biztosítja a jogszabályoknak történő naprakész megfelelést is. A független gyógyszertárak jelentős számban élnek is ezekkel az előnyökkel, és elmondható, hogy minimális, 1-2 százalékos a csalódás miatt kilépők aránya.
Hogyan alakul a patikákban az OTC- és a vényköteles termékek forgalma?
Az országos gyógyszertári forgalom 62-63 százaléka vényköteles termék, 20-22 százaléka OTC-gyógyszer, a fennmaradó rész pedig egyéb termékekből áll. Az OTC-gyógyszerek száma körülbelül ezerre tehető, miközben az egyéb, patikában forgalmazható termékek mennyisége – aminek értelmezhető forgalma van – legalább öt-hatezerféle. A koronavírus-járványnak nagyon nagy hatása volt a forgalom összetételére. A vényköteles termékek közül több mint hétmillió dobozzal kevesebbet váltottak ki a betegek, ez 3,8 százalékos csökkenés.
A patikai árrés stagnálása hogyan befolyásolja a gyógyszertárak gazdaságosságát?
A hatósági áras, támogatott gyógyszerek esetében a jelenleg használt degresszív árrésmodellt közel húsz évvel ezelőtt alakították ki, azóta csak minimális változások történtek. A modell lényege, hogy minél drágább egy gyógyszer, annál alacsonyabb a százalékos árrése, a legfelső sávban fixen 990 forint dobozonként.
Mindegy, hogy 10 ezer vagy 50 ezer forint a gyógyszer ára, a gyógyszertár fix 990 forintos árréssel dolgozik.
Az elmúlt években a modernebb gyógyszerek és terápiák megjelenésével a támogatott forgalom egyre nagyobb része került ebbe az árréssávba, 2021-ben ez az arány majd 60 százalékos volt. Sok esetben a patikák úgy értékesítik ezeket a drága gyógyszereket, hogy az említett 990 forint még a járulékos költségeket sem fedezi. Azt látjuk, hogy 2012 óta a támogatott gyógyszerek árrése folyamatosan csökken. Ez a tendencia az elmúlt időszakban jelentősen felgyorsult: a 2019. januári 10,5 százalékról tavaly decemberre 9,5-re csökkent. Mivel országosan a gyógyszertárak forgalmának több mint 60 százalékát adják a támogatott termékek, az árréscsökkenés negatív hatással van a gazdaságos működtetésre, így a hosszú távú fenntarthatóságot sem biztosítja. Mindemellett a forgalmazható termékkör még nem tartalmaz minden olyan terméket, amelynek a gyógyszertárban is helye lenne. Sajnos emiatt nincs lehetőségük a gyógyszerészeknek saját erőből a forgalom bővítésére.
Hogyan alakult a vásárlói kosárérték?
Körülbelül 10 százalékkal csökkent a patikai vásárlók száma 2019 és 2021 között. Ez több mint tízmillióval kevesebb gyógyszertári vásárlást jelent. Ennek az egyik fő oka az volt, hogy sokan mások helyett is bevásároltak. Egy-egy vásárlás során a vevők átlagosan nyolcezer forintot költenek, amiből átlagosan 45 százalék tb-támogatás.
Egy egészségipari rendezvényen szóba került az oltások patikai beadásának lehetősége. Mit gondol erről?
Más európai országokból sok jó példát lehetne hozni, hogy a gyógyszertárak milyen pluszszolgáltatásokkal tudják hatékonyabban támogatni az egészségügyi alapellátást. Fontos lenne megteremteni a megfelelő jogi szabályozást ezen a területen.
Ha egy gyógyszertár megfelel a jogszabályi feltételeknek, akkor legyen lehetősége pluszszolgáltatást nyújtani a vakcinák beadásával. Évente 1,5 millió oltást adnak be az orvosok, gondolok itt a HPV elleniekre, az influenza ellenire és a gyerekkorban kötelező védőoltásokra. A Covid–19 elleni oltások esetében pedig már jócskán 12 millió felett járunk. A gyógyszertári vakcináció ennek a tehernek egy részét át tudná venni az egészségügyi ellátórendszertől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.