Állami védőhálót szőnek az élelmiszermentés köré

Folyamatosak a szakmai egyeztetések az Agrárminisztérium (AM), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az Élelmiszermentő Központ (ÉMK) és a kiskereskedelmi vállalkozásokat tömörítő szövetségek között – közölte a VG-vel a minisztérium. Pedig amikor az áruházláncok első körben felmérték az új szabályozás várható hatásait, többen a kínálat csökkenésétől tartottak, és attól, hogy a törvény végső soron a termelőket is károsíthatja.

A 100 milliárd forintnál nagyobb nettó árbevételű élelmiszer-áruházaknak kötelező lesz az élelmiszerárut felajánlaniuk az ÉMK-nak legalább 48 órával a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt.

Bár már február 1-én hatályba lépett a változás, az első hulladékcsökkentési terveket csak május végéig kell benyújtani, vagyis a program leghamarabb júniusban indulhat el. A szabályozás hatálya alá tartozik a Lidl, a SPAR, a Tesco, az Auchan, a Penny Market és az Aldi is.

A kiskereskedelmi láncok maguk alakíthatják ki a megelőzési programjukat, ahogy azt is, miként teljesítik – jelezték az AM-nél. Hozzátették: akkor kell csak felajánlaniuk az ÉMK-nak a terméket, ha nem tudják kihelyezni a már korábban megszokott gyakorlatuk szerint. A minisztérium szerint az élelmiszermentéssel összefüggésben felmerülő részletkérdéseket a kereskedő és a központ közötti szerződés rendezi. A felajánlások zökkenőmentes lebonyolítását segítve az ÉMK a közelmúltban levélben értesítette a kiskereskedelmi láncokat az adatszolgáltatási kötelezettségükről, és rendelkezésükre bocsátotta az ahhoz szükséges táblázatot. „A májusi határidő előtt további szakmai segítséget nyújt az ÉMK a kiskereskedelmi láncoknak” – bocsátották előre a szaktárcánál.

A VG az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. konkrét szerepéről is érdeklődött, és arról, hogy az ügyvezetésével megbízott Hodorics András – aki a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese is volt – milyen feladatokat kapott. Az AM válasza szerint a január 13-án megalakult ÉMK koordinál, információkat oszt meg, támogatja a karitatív szervezeteket a működésükben, adatot szolgáltat az uniós jelentésekhez. Nyilvántartja a mentéssel foglalkozó szervezeteket is, átláthatóságot teremt, segít a visszaélések megelőzésében, de közvetít a felajánlók és az igénybe vevők között is.

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése az EU „termelőtől a fogyasztóig” stratégiájának egyik célkitűzése.

A kiskereskedelemben nagy a fogyasztásra kész, nagy hozzáadott értékű, magas feldolgozottságú, gyakran előrecsomagolt termékek aránya, de ezeknek az ökológiai lábnyomuk is nagy, ráadásul a megsemmisítésük is erősen környezetterhelő

– mutattak rá az AM-nél. Ezért szerintük az élelmiszer-hulladék mennyisége csak akkor csökkenthető, ha a kiskereskedelmi vállalkozások tudják és nyilvántartják, mennyi élelmiszer-hulladék keletkezik náluk. „Olyan szabályozott rendszerről van szó, amelybe könnyen és hatékonyan be lehet avatkozni, és egyúttal segíteni lehet az élelmiszermentést. A kiskereskedelem a fogyasztók szemléletformálása miatt is fontos helyszín, hiszen a kereskedők közvetlen kapcsolatot ápolnak a vásárlókkal” – áll a tárca válaszában.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint

a globálisan megtermelt élelmiszer harmadát soha nem fogyasztják el.

Az Európai Unióban évente mintegy 90 millió, Magyarországon 600 ezer tonna élelmiszer vész kárba. Az áruházláncok ugyanakkor azt sérelmezték, hogy a hulladéknak csak az 5 százaléka keletkezik a kereskedelemben, 95 százalékáért a szállítók vagy a fogyasztók felelősek. A mostani törvénymódosítással azonban bírsággal sújthatók azok a bolthálózatok, amelyek több mint 2 százalékkal átlépik az adott évre tervezett élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ráadásul februártól 2,5 százalékról 2,7-re nőtt a kiskereskedelmi vállalkozásokra kiszabott különadó maximális mértéke.