Lendületesen kezdte az évet a magyar ipar

Januárban az ipari termelés volumene 8,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 7,1 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipari alágak többségében éves összehasonlításban is bővült, a legnagyobb súlyú járműgyártás hathavi csökkenés után újra nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2., részletes adatokat tartalmazó becslésében, amely az előzetesen közölt adatokkal megegyezik.

Az ipari export volumene 6,5 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 28 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 8,6 százalékkal nőtt, ugyanakkor a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé gyakorlatilag 2021 januárjának szintjén maradt.

Az ipar belföldi értékesítése 13,1, míg a feldolgozóiparé 15,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

A feldolgozóipari alágak többsége jelentősen növekedett

Az iparon belül döntő súlyt (94 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 7,4, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 15,3, a csekély súlyú bányászaté 14,9 százalékkal bővült.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 22 százalékát képviselő járműgyártásban hathavi visszaesés után újra növekedett a termelés: a kibocsátás januárban 6,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, viszonylag alacsony bázist. A közúti gépjármű gyártásának volumene 18,0 százalékkal emelkedett, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 2,8 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,4 százalékkal bővült, ugyanakkor a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,1 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 13,7 százalékkal  emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének eredményeként. Minden alágazatban bővült a termelés. A legnagyobb súlyt (22 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,2, a második legjelentősebb növényi, állati olaj gyártása pedig 47 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

A legnagyobb mértékben, 19,4 százalékkal a kis súlyt képviselő egyéb feldolgozóipar kibocsátása nőtt, jórészt az alág legnagyobb szakágazatának, az orvosi eszköz gyártásának köszönhetően.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás is számottevően, 19,3 százalékkal emelkedett, elsősorban a belföldi értékesítés bővülése miatt, az export ugyanakkor csökkent.

Lassult a növekedés üteme a közepes súlyú villamos berendezés gyártásában: januárban 6,2 százalékkal emelkedett a kibocsátás. A két legnagyobb alágazat közül az akkumulátor, száraz elem gyártása 20 százalékkal bővült, míg a villamos motor, áramfejlesztő, áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása 2,7 százalékkal csökkent.

A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 3,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12,1 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

A gyógyszergyártás 14,4 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbival összehasonlítva, ebben szerepet játszott a viszonylag magas bázis hatása is.

Szinte minden régióban nőtt a termelés

Az ipari termelés csak Nyugat-Dunántúlon csökkent (4,4 százalékkal). A többi régióban 1,9 és 36 százalék közötti volumennövekedést mértek, a legnagyobb mértékűt Dél-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,6 százalékkal nagyobb volt a 2021. januárinál. Az új belföldi rendelések 19,1 százalék nőttek, az új exportrendelések 1,0 százalékkal mérséklődtek. Az összes rendelésállomány január végén 25 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.