Nagy Márton: Az árstopok 3-4 százalékponttal segítenek az infláció leszorításában

Az árstopok 3-4 százalékponttal segítenek az infláció leszorításában – mondta Nagy Márton szerdán.

A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója közölte, a 2022 februárjában Magyarországon mért 8,3 százalékos éves infláció az Európai Unió középmezőnyébe tartozik. Az eddig publikált európai uniós adatok alapján Magyarországnál magasabb februári inflációt mértek Litvániában, Észtországban, Belgiumban és Lettországban. Emellett az előrejelzések szerint Lengyelországban és Csehországban is magasabb lehet a februári infláció.

Nagy Márton elmondta, Magyarországon az árstopok inflációt leszorító hatásai egyre magasabbak, mivel február és március hónapban is tovább emelkedtek az energiahordozók és a gabonák, termények világpiaci árai.

• A rezsicsökkentésnek köszönhetően 1,5-2,
• az üzemanyagárstopnak köszönhetően közel 1,
• míg az élelmiszerárstopnak köszönhetően 0,8-1,0 százalékponttal alacsonyabb az infláció.

Aláhúzta, így összességében az árstopok 3-4 százalékponttal segítenek az infláció leszorításában.

A főtanácsadó elmondta azt is, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók már most jelentős veszteséget jelentenek a magyar gazdaságnak, tovább emelik az energiahordozók és az élelmiszerek árait.

Így a bevezetett árstopok egyre nagyobb védelmet adnak a családok számára – tette hozzá.

Két számjegyű infláció jöhet az árstop után

2007 óta először jelentett a KSH 8 százalék feletti éves áremelkedési ütemet. A februári inflációs adat felülmúlta a piaci várakozásokat, bár a 8,3 százalékos év/év mutató benne van abban az előrejelzési sávban, melyet kedden a jegybank prognosztizált (8,0–8,5 százalék) – írja közleményében Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Hozzátette: annak ellenére, hogy február közepén a kormányzat meghosszabbította az üzemanyagárak befagyasztását, valamint néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztásáról döntött február elejétől, a fő inflációs mutató nem fékeződött le. Sőt,

az élelmiszerek éves inflációja 11,3 százalékra gyorsult.

Erősödött az infláció szinte az összes főbb termékkör esetében. Ezalól egyedüli kivétel a ruházati cikkek köre és az egyéb termékek, üzemanyagok csoportja, ahol elsősorban az üzemanyagok árának maximálása akadályozta meg a gyorsulást. A szolgáltatások éves inflációja 5,5 százalékra erősödött, vélhetően a dráguló energiaszámla és munkaerőköltség következtében, mivel ezeket a szolgáltatók egyre inkább áthárítják a fogyasztókra.

Előretekintve: a mai adatok fényében legjobb esetben is egy oldalazó inflációra számíthatunk a következő hónapokban.

„Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a május elején és közepén véget érő árstopintézkedések hiányában két számjegyűre gyorsul a hazai inflációs mutató” – írta.

Továbbra is rendkívül nehéz azonban pontos becslést mondani az idei évi várható inflációra. Jelenleg nagy valószínűséggel valahol a 7,5–9,0 százalékos sávba várható az átlagos áremelkedés idei egész éves üteme. Mindezek alapján arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hetekben (1 hetes betét) és hónapokban (1 hetes betét, alapkamat és kamatfolyosó). Várakozásunk szerint az effektív kamat akár 8,0 százalékra is emelkedhet ez év közepére. Ám ezt mind felfelé, mind lefelé módosíthatja az ukrán háború lefolyása. Jelen adatok fényében egyre kevésbé tartjuk valószínűnek, hogy bármilyen reális jegybanki szigorítás mellett 2023-ban visszatérjen az infláció a 3 százalékos célhoz – véli az ING Bank elemzője.

Csak némileg fékezte az áremelkedést az élelmiszerárstop

A várakozásokat kissé meghaladva, 8,3 százalékra nőtt az infláció februárban az igen széles körű áremelkedés miatt, annak ellenére, hogy az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti megugrása, illetve a november második felétől bevezetett 480 forintos árplafon önmagában 0,3-0,4 százalékponttal mérsékelhette volna az inflációt – írja elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 8,1 százalékra ugrott, ami szintén felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést legnagyobb mértékben az élelmiszerek vártnál lényegesen gyorsabb drágulása okozta, amit csak némileg tudott fékzeni az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon.

A várakozásoknak megfelelően gyorsult az infláció

Februárban az infláció a várakozásunknak megfelelő mértékben gyorsult Magyarországon, így 8,3 százalékot tett ki – vélekedett Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője. Utoljára ekkora pénzromlás 2007 augusztusában volt Magyarországon. Bár korábban azt reméltük, hogy az infláció februárban már lassul, a gyorsulás nem volt meglepetés annak fényében, hogy az eurózóna inflációja januárról februárra 5,1 százalékról 5,8-re növekedett.

Fontos hangsúlyozni, hogy a februári inflációs adatban az orosz–ukrán háború hatása még nem érződik, hiszen az árak összegyűjtése minden hónap első 20 napján történik.

MNB: gyorsan beépült az emelkedő energiaár

A nemzetközi nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan és széles termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban – állapította meg a fogyasztói árak legfrissebb mutatóit értékelve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az éves infláció februárban 0,4 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, amit főként az élelmiszerek, illetve az iparcikkek árindexének növekedése magyaráz, a maginfláció 0,7 százalékpontos emelkedéséhez pedig mindhárom termékcsoport  – feldolgozott élelmiszerek,  iparcikkek és szolgáltatások – áremelkedésének gyorsulása hozzájárult – állapította meg a jegybank elemzése.