A következő évek az EU-s forrásokból megvalósuló beruházásokról szólhatnak

Több mint 380 millió eurót utalt át az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós forrásokból az idei első negyedévben, ezzel a lehívási mutató március végén 72 százalékon állt 

– derül ki az Európai Bizottság statisztikáiból. Ez 8 százalékpontos hazai előnyt jelent az uniós átlaggal szemben, amely 64 százalék. Fontos tudni, hogy a ciklus hét plusz három éves, azaz a támogatások hazahozatalára jövő decemberig van lehetőség. Eredetileg 25,01 milliárd euró jutott volna Magyarországnak a kifutó ciklusban, ám a végösszeg időközben felkúszott 27,05 milliárdra. Ez tehát az Európai Bizottság által folyósítandó összeg, ami kiegészül a 4,93 milliárd eurós nemzeti önrésszel, de a lehívási mutató értelemszerűen a brüsszeli részre vonatkozik. Abból 19,46 milliárd euró már megérkezett, ami 370 forintos devizaárfolyammal számolva 7200 milliárd forintnak felel meg. Ám az eddig alkalmazott tervezési árfolyam még a mostaninál erősebb forinttal kalkulált, eszerint a 350-es kurzusnál maradva 6811 milliárd forintnak megfelelő összeg van „csak” a zsákban. 

Amikor párhuzamos feladatot ad egy uniós ciklus lezárása és a következő elindítása, az mindig megterhelő, de a magyar fejlesztéspolitikai rendszer most jobb állapotban van, mint hét évvel ezelőtt, gyorsabban, hatékonyabban működik 

– reagált a VG-nek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke. Kifejtette, hogy az időarányos lehívási adatok alapján a 2014–2020-as támogatásokból végül remélhetőleg egy cent sem marad Brüsszelben, a folytatásban pedig már csak és kizárólag a 2021–2027-es pályázatokra koncentrálhat a piac. Arra számít, hogy ősztől számtalan közvetlen pályázati lehetőség nyílik meg a cégek előtt, a nehezebben nyomon követhető, kiemelt nagy projektekkel szemben a kis- és középvállalkozások beruházásain, fejlesztésein lesz a hangsúly. A szakértő úgy véli, hogy a következő három év mindenképpen az uniós finanszírozású konstrukciókról szól majd, az állami hátterű programok várhatóan kevésbé lesznek meghatározók, mint ahogy az emelkedő kamatkörnyezetben a hitelfelvétel sem lesz olyan csalogató a versenyszféra számára, mint eddig volt. 

Uniós kitekintésben Írország jár az élen 80 százalékos lehívási aránnyal, a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán pedig Finnországot és Portugáliát találjuk, 78, illetve 75 százalékkal. Magyarország a hetedik, holtversenyben Litvániával és Szlovéniával. A visegrádi térségben csak Lengyelország jár orrhossznyival előrébb (73 százalék), Csehország (70) és Szlovákia (56) mögöttünk van. Az államháztartási adatokat böngészve pedig jól látható, hogy itthon nem a támogatások előfinanszírozása okoz gondot, sokkal nagyobb kihívás a gazdaság újraindítása. A Covid-válságból kifelé jőve a kormány ugyanis mindent ennek a célnak rendelt alá, beleértve a költségvetési fegyelmet is. Ezzel összefüggésben ugyanakkor a számtalan államilag finanszírozott mentőöv mellett az EU-s hátterű felhívások előleg formájában történő kifizetése is meglódult: a korábbi 107-108 százalékról 130-ra ugrott a mutató. A Pénzügyminisztérium legutóbbi adatközlése szerint egyébként az uniós programok bevételei mérlegsoron február végéig 193,5 milliárd forint érkezett az egy évvel korábbi 128,8 milliárddal szemben. Ez az összeg a 2363,3 milliárd forint törvényi előirányzat 8,2 százalékát teszi ki. Eközben a kiadások 692,8 milliárd forintot értek el, ami a 3001,2 milliárd törvényi előirányzat 23,1 százalékos teljesítését jelenti.