Kamatdöntő ülést tart a jegybank, államháztartási adatokat közöl a Pénzügyminisztérium

A jövő hét legfontosabb eseménye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatmeghatározó ülése lesz, és a héten ismerteti a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének március végi, részletes adatait, valamint munkaerőpiaci statisztikákat is publikálnak.

Hétfőn közli a PM a részletes tájékoztatót az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének március végi helyzetéről. Az április 8-án közölt előzetes adatok szerint

a központi alrendszer hiánya 2309,4 milliárd forint volt március végére szemben a tavaly ilyenkori 1144,1 milliárddal.

Ezen belül a központi költségvetés 2331,4 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 39,2 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 17,2 milliárd forintos hiányt értek el.  Az első három havi deficit az idei évre előirányzott 3152,7 milliárd forintos hiánycél 72 százalékának felel meg.

Kedden tartja áprilisi kamatdöntő ülését a jegybank monetáris tanácsa.

Az előző ülésén a testület 100 bázisponttal 4,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is,

így az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamata 7,40 százalékra nőtt. Előzőleg azonban az eredetileg nem kamatdöntő március 8-i ülésen egyedül a kamatfolyosó felső szélét emelték meg 100 bázisponttal 6,40 százalékra. Ezzel az ukrajnai háború miatt bekövetkezett forintgyengülés miatt kellett tágítani a rendelkezésre álló monetáris politikai mozgásteret. A két márciusi kamatdöntés után tartott aukciókra az irányadónak számító egyhetes betéti rátát előbb 50 bázisponttal, majd 30 bázisponttal magasabban, 5,85 és 6,15 százalékon hirdette meg a jegybank. 

A kamatmeghatározó ülésről kiadott indoklásban hangsúlyozták: a megnövekedett fundamentális inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása az alapkamat-emelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatását teszik szükségessé. 

Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a keresetek februári alakulását.

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint, a kedvezmények nélkül számolt  nettó átlagkereset 310 700 forint  volt, 13,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kedvezmények figyelembevételével számolt 322 100 forint nettó átlagkereset pedig 14,8 százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset - elsősorban a 25 év alattiak számára meghatározott összegig biztosított adómentesség következtében emelkedett 1,1 százalékponttal nagyobb mértékben. A keresetek emelkedéséhez a jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint a részben már előre ütemezett béremelések járultak hozzá. 

Csütörtökön adja ki a KSH a foglalkoztatottság-munkanélküliség márciusi statisztikáit.

Februárban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 668 ezer volt, 118 ezerrel több az egy évvel korábbinál.

A fő mutatónak tekintett háromhavi mozgóátlag szerint a 2021. december-2022. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 675 ezret tett ki, ami 101 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Februárban a munkanélküliek száma 185 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt. A fő mutatónak tartott háromhavi mozgóátlag szerint a 2021. december-2022. februári időszakban a 15-74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 183 ezer, a munkanélküliségi ráta szintén 3,8 százalékos volt. Az állástalanok száma 33 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.