Lengyelország vétózott, jövőre aligha vezetik be a globális minimumadót

Ismét elbukott a globális minimumadóról szóló irányelv az Európai Unió Tanácsában. Az uniós pénzügyminisztereket tömörítő Ecofin ezúttal sem tudott az irányelv bevezetéséről kompromisszumra jutni, amelyet egyedül Lengyelország blokkolt a döntéshozatalkor. Mivel adózási kérdésekben minden tagállam támogatására szükség van az irányelv elfogadásához,  Lengyelország egyetértése is nélkülözhetetlen annak bevezetéséhez.

Korábban a lengyeleken, az észteken, a máltaiakon és a svédeken kívül Magyarország is vétózott , ám közel száz szövegmódosítási javaslat és két és fél évnyi tárgyalást követően sikerült kiharcolni, hogy Magyarországon a globális minimumadó bevezetése után sem emelkedik a 9 százalékos társasági adó, így továbbra is a hazai vállalkozások fizetik a legkisebb nyereségadót az EU-ban.

Nem volt még példa arra, hogy egy világszinten alkalmazandó szabály ennyit javuljon a magyar szakemberek által befektetett munka hatására

– értékelt akkor a VG-nek Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Hozzátette, így egy olyan új javaslat született, amely figyelembe veszi a magyarországi vállalkozások érdekeit is, és nem veszélyezteti hazánk gazdasági versenyelőnyét.

Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője megkeresésünkre a legfrissebb fejlemények alapján egyre valószínűtlenebbnek gondolja, hogy teljesül a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) azon célja, miszerint 2023. január 1-jén bevezetik a 15 százalékos minimumadót. Felidézte, hogy az Ecofin legutóbb március 15-én kísérelte meg a globális minimumadóra vonatkozó irányelv elfogadását, de azt akkor négy tagállam ellenezte.

Azóta Észtország, Málta és Svédország is elfogadhatónak minősítette a francia elnökség által előkészített kompromisszumos javaslatot, amely egy évvel kitolná a szabályok bevezetését, így azokat az EU-ban 2024. január 1-jétől alkalmaznák.

„Lengyelország azonban a minimumadót továbbra is akkor támogatná, ha azzal párhuzamosan megadóztatnák a digitális óriásokat is. A reformok egyébként is a digitális gazdaság megadóztatásának szándékával indultak, ezért érthető Lengyelország igénye, ráadásul enélkül a minimumadó korai bevezetése akár versenyhátrányt is jelenthet az EU számára a világpiacokon” – mutatott rá Czoboly Gergely.

Német és francia sajtóhírek azt állítják, hogy a pénzügyminiszterek rejtélyesnek és egyáltalán nem meggyőzőnek nevezték a lengyel vétó indokait, miután minden technikai jellegű aggályra választ adott a legújabb kompromisszumos javaslat. 

Brüsszelben azt feltételezik, hogy a lengyel kormány így próbál pénzt kiharcolni az uniós helyreállítási alapból, amelyet az EU bizottsága – a Magyarországnak járó forrással együtt – egyelőre visszatart. 

Magdalena Rzeczkowska, a lengyel adóhivatal vezetője viszont állítja, ez kizárólag szakmai kérdés: nem támogatják a két pillér, a minimumadó és a digitális cégek megadóztatásának szétválasztását.