A hazai cégek több mint felének nincs IT-stratégiája

A kis- és középvállalkozások (kkv) többsége, ezen belül a középvállalatok közel kétharmada szerint a versenyképességük megőrzéséhez sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába. Ennek fontossága a közeljövőben a vállalkozások harmadánál-negyedénél nőni fog – ez derül ki a Microsoft megbízásából a BellResearch által a kkv-k körében elvégzett, Hungarian ICT Report című kutatásból. 

A változásra azért is szükség van, mert a hazai kisvállalati szektor viszonylagos lemaradásban van régiós versenytársaihoz képest a digitális transzformáció terén. A bizonytalan gazdasági helyzet is további hatékonyságnövelő intézkedésekre szorítja a cégeket, ehhez számos pályázati forrás áll rendelkezésre, elnyerésükhöz azonban a vállalkozásoknak vízióval és konkrét fejlesztési tervekkel kell rendelkezniük digitális területen is.

A hazai kis- és középvállalatok több mint a felének nincs kidolgozott informatikai stratégiája, túlnyomó többségüknél nem is várható, hogy lesz – derül ki a felmérésből. Ennek ellenére a vállalkozások zöme, a középvállalatoknak pedig a kétharmada szerint a jövőben sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába, a vállalatok harmada-negyede úgy véli, az infokommunikáció fontossága nőni fog a mindennapjaikban. 

A digitális transzformációt mutató index (DTI) a hazai kkv-szektorban 33,1 pont, ami az elmúlt évek fejlődése mellett is alacsony. Az ügyfélkapcsolatok kezelésében, az IT területén, a munkahelyi kultúra átformálásában már fontos szerephez jutott a digitalizáció, ám a stratégiai tervezésben, a termékek és a szolgáltatások, a működés és a logisztikai folyamatok átalakításában még inkább csak a kezdeti lépések történtek meg.

A hazai kkv-k túlnyomó többsége (81 százaléka) az infokommunikációra még mindig inkább kiszolgálótevékenységként tekint, és mindössze a középvállalatok hetedénél és a kisvállalatok ötödénél számít az IT stratégiai területnek.

A digitális transzformációt az elmúlt években a járványhelyzet gyorsította fel – hiszen sok vállalkozás költözött az internetre, hogy fenntarthassa a működését a lezárások idején is –, jelenleg pedig az energiaválság, a gazdasági környezet bizonytalanságai szorítják rá a vállalkozásokat a minden eddiginél hatékonyabb működésre. Ezek a körülmények teszik szükségessé, hogy a vállalkozások a digitális átalakulás következő lépcsőfokára lépjenek. A hazai kis- és középvállalatok több mint fele nem rendelkezik kidolgozott informatikai stratégiával.

„Egy pályázat összeállítása komoly, időigényes munka. Általában azok a vállalkozások nyernek el támogatásokat, amelyek pontosan tudják, milyen eszközöket és szolgáltatásokat és milyen célra szeretnének beszerezni” – mondta Szalay Angelika, a Microsoft Magyarország kis- és középvállalati értékesítési igazgatója. Hozzátette: ahhoz, hogy egy jól felépített tervvel rendelkezzenek, a vállalkozásoknak gyakran külső szakértői segítséget is igénybe kell venniük. Statisztikai adatok szerint a magyar kkv-k 31 százaléka pályázott európai uniós forrásokra, 88 százalékuk sikeresen. 

A szakember kiemelte, a legfőbb érv az informatikai beruházások mellett az, hogy a vállalkozások így tudnak megfelelni az ügyfelek elvárásainak, így szerezhetik meg a változásokra való rugalmasabb reagálás képességét, továbbá a hosszú távú költségcsökkentéshez és a hatékonyságnöveléshez is hozzájárul a folyamatok digitalizációja. 

Egyre gyakoribb indok az IT-beruházások mellett a távmunka feltételeinek megteremtése is, hiszen a válaszadó vállalkozások csaknem kétharmadánál már most is van erre lehetőség. Magyarország kiváló alapokkal rendelkezik a gazdaság digitális átalakításához: európai összehasonlításban is fejlett digitális infrastruktúránk van, és a régiós átlagot meghaladó arányban alkalmaznak a hazai vállalkozások információ- és kommunkációtechnológiai (ICT) szakembereket – mondta Szalay Angelika. Azonban a vállalkozások le vannak maradva a régiós versenytársaikhoz képes a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásában, pedig ez elengedhetetlen az innovációhoz és a versenyképességük megőrzéséhez – mutatott rá a szakember.

A hazai ICT-szektor hozzájárulása a GDP-hez  a sokat emlegetett digitális éllovas Észtországéval összevethető, meghaladja az 5 százalékot. Ugyanakkor például a felhőtechnológiát alkalmazó vállalatok számaránya tekintetében Magyarország 8 százalékkal marad el a régiós átlagtól. A Microsoft által elkészített DFI (Digital Futures Index) kutatás szerint Magyarországon az ICT-, felhő-, MI- és IoT- (dolgok internete) technológiába történő befektetések mértéke még mindig a régiós átlag alatt van.