Hamarosan százezreket érintő törvénymódosításról vitáznak az Országgyűlésben

Hétfőn fontos törvénymódosításokról vitáznak az Országgyűlésben, kedden pedig várhatóan meg is szavazzák a képviselők, így sor kerül az Alaptörvény tizedik változtatására, illetve részletesen szabályozzák a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő kérdéseket. 

Ami biztosan százezreket érint Magyarországon, hogy a 2020. március 11. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél 2022. június 30-ig érvényes. 

A szakemberek azt javasolják, senki ne hagyja az utolsó napokra a megújítási procedúrát, mert nagy sorokkal találkozhat a kormányablakoknál, időpontot foglalni Budapesten pedig már most sem egyszerű.

Bár a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggésben a leggyakrabban emlegetett dátum június 30., a törvénymódosítás értelmében számos intézkedést nem ezen a napon vezetnek ki. Például az olyan építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya 2021. november 24-én vagy azt követően, a veszélyhelyzet ideje alatt járt vagy járna le, meghosszabbodik az engedély hatályának lejáratától számított további egy évvel.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak a veszélyhelyzet fennállása miatt elmaradt, 2020. december 5. és 2021. november 9. között esedékes felülvizsgálatát a rehabilitációs hatóság október 31-ig folytatja le. Augusztus végéig hosszabbodik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya. Emellett számos felülvizsgálattal kapcsolatos szabály marad érvényben szeptember vagy október 31-ig.

Ugyancsak sokakat érintő változás, hogy a május 31-én véget érő veszélyhelyzet megszűnését követően még 14 napig utazhatnak ingyenesen a közösségi közlekedésben

az egészségügyi dolgozók és a járvány elleni védekezésben közreműködő orvosok, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók, akiknek november 11. óta egy igazolás felmutatásával nem kellett jegyet, bérletet váltaniuk. Megszűnik a kedvezmény a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál dolgozók, a honvédek és a rendvédelmi feladatokat ellátók esetében is.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott T/27. számú törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy a szomszédos országok Magyarországgal határos területén található települések lakói bizonyos feltételek teljesülése esetén

nálunk is megkaphatják a koronavírus elleni védőoltást, azzal a kitétellel, hogy a vakcina típusát nem választhatják meg. 

A módosítás alapján a jövőben a kormány kiemelten veszélyes, járványos megbetegedés okozására alkalmas fertőzésnél már rendeletben is feltételként szabhatja a védettségi igazolvány meglétét, járványügyi készültségnél pedig az állami és önkormányzati tulajdonban működő szerveknél a munkavégzés feltételeként követelheti meg a védőoltást.

A T/25. és a T/26. számú módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter jegyzi, előbbi az Alaptörvény tizedik változtatása lehet – utóbbi pedig ehhez kapcsolódik –, amelynek értelmében 

kibővíti a veszélyhelyzet kihirdethetőségének lehetőségét 

a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetkörével, amennyiben annak Magyarországra is kiható súlyos következményei vannak. Az indoklás szerint az orosz–ukrán konfliktus a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius szituációt eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és az átrendeződő, nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez Magyarországnak biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét, mert felelőssége a háború elől menekülők ellátása, a gazdasági károk minimalizálása.

A veszélyhelyzeti esetkör új szabályozási eleme tehát, hogy Magyarország területén kívül, szomszédos államban kell a háborús helyzetnek, a fegyveres konfliktusnak vagy a humanitárius katasztrófának fennállnia. 

A háborús helyzet fogalmát a nemzetközi hadijog szerint kell értelmezni, a háborús veszély e fogalmi körbe nem tartozik bele, minden esetben meg kell valósulni háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni. Varga Judit javaslata kiemeli, az Alaptörvény módosítása nem változtat azon az alkotmányossági elven, hogy különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos hatása Magyarországon, illetve e súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.