A lakás-takarékpénztári megtakarítás kiutalása, a nagyobb összegű munkahelyi bónusz, a nem várt pénz érkezése remek alkalom, hogy hitelünk törlesztésére fordítsuk. Érdemes utánanézni a jogszabályi és szerződéses feltételeknek elő- vagy végtörlesztéskor, hogy a buktatókat, problémákat, esetleges többletkiadásokat elkerüljük. Akik ilyen problémákba ütköztek, jellemzően a váratlanul felmerülő díjak, elhúzódó ügyintézés, nem megfelelő tájékoztatás, esetleg a visszafizetendő összeg kapcsán fordultak az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT). Az elő- és végtörlesztéskor nemcsak a vonatkozó törvényt, hanem az egyedi hitelszerződésekben rögzített rendelkezéseket is figyelembe kell venni, sokszor ez is bonyodalmat okozhat.
A fogyasztónak írásban kell jeleznie elő- vagy végtörlesztési igényét a banknak. A bejelentés konkrét formája és időpontja kapcsán érdemes áttanulmányozni a bankok tájékoztatóit. Ha pedig már bejelentettük, akkor be is kell fizetni, különben az igényt később újra jelezni kell. Abból is lehet vitás ügy, ha a bejelentés után az előtörlesztés teljesítése valamilyen okból elmarad. Egy megtörtént esetben a kérelmező jelezte végtörlesztési szándékát, kitöltötte a végtörlesztési nyilatkozatot, de a tényleges fizetés elmaradt. Hónapokkal később az újabb tartozásigazoláson lévő összeget befizette, de nyilatkozata ekkorra már lejárt. Az ügyfél a tájékoztatás hiányára hivatkozott. Végül a PBT előtti egyezséggel rendezték a jogvitát, a felmerült kamatok egy részét a bank visszatérítette.
Az előtörlesztési szándék bejelentése után a banknak öt munkanapon belül tudatnia kell az ügyféllel az azzal kapcsolatos szükséges információkat. A 2016. március 21. után kötött fogyasztói kölcsönszerződések esetében a jogszabály azt az előírást is tartalmazza, hogy ha a fogyasztó jelzi előtörlesztési szándékát, a hitelező köteles papíron vagy más tartós adathordozón a fogyasztó rendelkezésére bocsátani például az előtörlesztés következményeinek számszerűsítését vagy az előtörlesztéssel kapcsolatos költségekre vonatkozó információkat. Fontos, hogy a tájékoztatókat a fogyasztók át is nézzék, és a megjelölt időben, összegben, a megadott számlaszámra teljesítsék az előtörlesztést. A még hátralévő tartozás összegének végtörlesztéskor kiemelt szerepe van, hiszen ilyenkor a teljes tartozást kell a hitel lezárásához megfizetni.
De mit tehet a fogyasztó, ha a tájékoztató tartalmával nem ért egyet, vagy utóbb kiderül, hogy az abban szereplő adatok nem voltak megfelelők? Előfordult, hogy a tájékoztatás szerinti időben és összegben megfizetett tartozással mégsem történt meg a végtörlesztés, mert a bank által közölt összeg – tévesen – kisebb volt a tényleges tartozásnál. Egy ilyen esetben szintén egyezségre jutott a fogyasztó és a bank a PBT előtt: az ügyfél elismerte, hogy valóban nagyobb a tartozása, a bank pedig, hogy tévesen tájékoztatott. Az ügyfél megfizette a még fennálló tartozást, a bank pedig nem számított fel a „késedelemért” további díjat, kamatot.
Az sem mindig elég, ha a teljes tartozást megfizetjük, mert az elő-, végtörlesztési díjat is rendezni kell. Ezek különbözők lehetnek, a jogszabály csupán a maximálisan megállapítható mértékeket jelöli meg: ez jelzáloghitel esetében az előtörlesztett összeg 1,5 százaléka, az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvendő minősített fogyasztóbarát lakáshiteleknél pedig 1 százaléka. Az előtörlesztés lehet azonban díjmentes is: például minősített fogyasztóbarát lakáshitelek esetében a lakás-takarékpénztári megtakarításokból történő előtörlesztéseknél.
A PBT-hez forduló adósok a felszámított végtörlesztési díjat is gyakran vitatják. Egy fogyasztó a bankfiókban azt a tájékoztatást kapta, hogy díjmentesen jogosult végtörlesztésre, ezt a végtörlesztési nyilatkozaton a bankfióki ügyintéző be is jelölte, mégis díjat számítottak fel neki. Bár utóbb a végtörlesztő elfogadta, hogy jogos a díj felszámítása, ő előzetesen erről eltérő tájékoztatást kapott. Megfelelő tájékoztatás esetén lehetséges, hogy más döntést hozott volna a végtörlesztés kapcsán. Végül a felszámított végtörlesztési díjat a bank visszatérítette, és egyezséggel zárult a jogvita.
Gyakori, hogy a bankok a szerződéskötéskor kedvezményeket nyújtanak: elengedik a folyósítási díjat, visszatérítik az értékbecslés vagy a közokiratba foglalás díját. Ezekkel kapcsolatban azonban a szerződésben kiköthetik például, hogy egy bizonyos időn (például három éven) belüli végtörlesztés vagy nagyobb összegű (például a kölcsönösszeg felét meghaladó) előtörlesztés esetén a szerződéskötéskor elengedett díjakat érvényesítik.
Egy vitás ügyben a bank a kölcsön végtörlesztése esetén a fennálló tartozás mellett további közel 100 ezer forint megfizetését kérte az ügyféltől, aki az erről szóló előzetes tájékoztatás hiányát sérelmezte. A végtörlesztési folyamat elhúzódott, több hónapon keresztül nem tudták a bankfiókban megmondani, hogy mekkora összeg teljesítésével lehet lezárni a szerződést. A bank végül az eljárás során ismertette az elengedett díjakat, költségeket és azt a konkrét szerződéses rendelkezést is, amelynek alapján ezeket a tételeket felszámíthatja. Végül egyezséggel rendezték a visszafizetendő pontos összeget, a szolgáltató eltekintett az akció keretében elengedett díjak visszafizetésétől, és a végtörlesztési folyamat elhúzódása miatt felmerült kamatok egy részét is visszatérítette a fogyasztónak.
Előtörlesztéskor a banknak a befizetett összeget legkésőbb 5 munkanapon belül el kell számolnia. Ilyenkor általában a törlesztőrészlet csökken. Lehet azonban, hogy a fogyasztó a törlesztőrészlet változatlanul hagyása mellett inkább a futamidőt szeretné rövidíteni. Ez esetben felmerülhetnek további költségek, például a szerződésmódosítás, közokiratba foglalás stb. kapcsán.
Egy fogyasztó azért fordult a PBT-hez, mert annak ellenére, hogy mindent jogszerűen intézett, és álláspontja szerint szerződése erre lehetőséget biztosít, az általa választott futamidő-rövidítés mégsem történt meg. A bank szerint azonban a rövidítés csak külön bírálat és szerződésmódosítás után lett volna elvégezhető. Esetükben tehát egy konkrét szerződéses rendelkezés kapcsán állt fenn jogvita, amelyet egyezségükben az előtörlesztéssel és a futamidő-rövidítéssel kapcsolatban is rendeztek.
Az előtörlesztés utáni új törlesztőrészlet is problémaforrás lehet. A bank nem megfelelő összegről tájékoztatta az ügyfelet az előtörlesztés előtt. Az annak megtörténte után küldött tájékoztatóban viszont már a jogos összegű törlesztőrészlet szerepelt, amelyet számszakilag alá is támasztott a hitelintézet. A fogyasztó elfogadta az új tájékoztatást, azonban sérelmezte, hogy előzetesen félretájékoztatták, és lehet, hogy ez kihatással volt a döntésére. A bank egyezség keretében végül visszatérítette a felszámított előtörlesztési díjat.
E számos példa mutatja, hogy a hitel elő- és végtörlesztése kapcsán érdemes körültekintően eljárni, hogy elkerüljük a kisebb-nagyobb buktatókat. Fontos alaposan áttekinteni a kapott tájékoztatást, megismerni a szerződéses feltételeket, ellenőrizni az adatokat. Lehetőség szerint javasolt írásban egyeztetni a bankkal, és a benyújtott dokumentumok másolatát is meg kell őrizni. Szükség esetén pedig panasszal először a bankhoz lehet fordulni, s annak esetleges elutasítását követően kezdeményezheti a fogyasztó a PBT eljárását.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület tagja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.