Hétfőn közli a Pénzügyminisztérium (PM) a részletes tájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének április végi helyzetéről. A május 9-én közzétett előzetes adatok szerint az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere április végén 2635,6 milliárd forintos hiányt mutatott. A központi költségvetés 2669,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 18,7 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 52,8 milliárd forintos többletet értek el az év első négy hónapjában.
A kiadások közül kiemelték, hogy a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést. Nyugellátásokra 1679,6 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 709,1 milliárd forintot fizetett ki a kormány április végéig. Az első négy hónapban kialakult hiány a 3152,7 milliárd forintban előirányzott éves összeg 83,6 százaléka. A központi alrendszer négyhavi hiánya több mint két és félszerese az egy évvel korábbi 1043,6 milliárd forintos deficitnek.
Kedden közli a KSH a keresetek márciusi adatait. Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 546 ezer forint volt 31,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz, illetve a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés járult hozzá. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 31,7 százalékkal nőtt 363 100 forintra.
Csütörtökön a foglalkoztatottság-munkanélküliség áprilisi mutatóit közli a KSH. A legutóbbi adatok szerint az idei első negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 181 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos volt. A 15-74 éves munkanélküliek száma 34 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent a tavalyi január-márciusi időszakhoz mérve. Márciusra 176 ezer munkanélkülit és 3,6 százalékos munkanélküliségi rátát közölt a KSH. A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 31 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalékra mérséklődött, az összes munkanélküli még mindig több mint 17 százaléka közülük került ki.
A január-márciusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 674 ezer volt, 107 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Márciusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 697 ezer fő volt. Január-márciusban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 103 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma 14 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.