Naponta nyolcszázezer ezer e-recept kerül a felhőbe

Az orvosok és páciensek körében egyaránt van nyitottság a digitális megoldásokra Magyarországon. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) pandémia alatt fejlesztett szolgáltatásai jó alapot teremthetnek egy különleges egészségökoszisztéma kialakításához, így hamarosan szükségessé válhat egy országos mesterségesintelligencia-fejlesztési és egy egészségügyi információs központ felállítása is. 

A járvány felgyorsította a digitalizációt

Az elektronikus vényírás aránya Magyarországon 2020 tavaszán rövid idő alatt 70-ről 90 százalék fölé emelkedett, és azóta sem esett vissza. 

Jelenleg már napi több mint 800 ezer elektronikus recept, több mint 550 millió ellátási esemény fut be az EESZT rendszerébe, amelyhez mostanra mintegy 25 ezer szolgáltató csatlakozott. 

A telemedicinaszektort egyértelműen berobbantotta nálunk is a koronavírus-járvány, amely rámutatott az adatvezérelt egészségügy fontosságára, szükségességére és hiányosságaira is.

A járvány hatására lényegesen többet foglalkoztat minket az egészségünk, valamivel tudatosabbak lettünk, beszédtéma lett a mentális egészség, miközben a kényszerű helyzetben orvos és páciens egyaránt és meglepő nyitottságot mutatott a digitális megoldásokra. Az okozott nehézségek mellett a pandémia elindította az egészségügyi rendszert abba az irányba, hogy az ellátást komplex folyamatként kezeljük – emelte ki Kövesi Tibor, a Roche Magyarország stratégiai és szervezetfejlesztési vezetője.

Az ugyan nem valószínű, hogy a korábban tapasztalt gyors ütemű digitális átállás hasonló tempóban folytatódik, de számos megoldás – az online időpontfoglalás, az egészségügyi adatok megértése és elemzése és remélhetőleg az egészségügyi ökoszisztéma szereplőinek erősebb partnersége – hosszú távon beépül a mindennapokba.Éppen ezért az is fontos lenne, ha sikerülne további strukturális fejlesztéseket generálni a közeljövőben, és holisztikus, betegközpontú megközelítéssel digitalizálni a folyamatokat, így egyre közelebb kerülnénk egy fenntarthatóbb rendszerhez.

A digitális tér fejlesztését, az ellátás minőségének növelését és a személyre szabott kezeléseket hivatott segíteni például a Roche által létrehozott Magyar Személyre Szabott Egészségügy Fejlesztéséért Alapítvány (SZEFA) által kidolgozott digitális betegútmenedzsment webapplikáció, amelyet 2021-ben adtak át a magyar államnak. A jelenleg is zajló fejlesztés célja a teljes betegútalapú szemlélet logikai és digitális implementációja, ennek az EESZT-rendszerbe történő beépítése folyamatban van, illetve zajlik a magyar betegellátási láncban való tesztelése is. 

Az EESZT már 2017 óta éles és elérhető mind az egészségügyi ágazat, mind a lakosság számára. A kötelező adatszolgáltatás minden, az egészségügy területén tevékenykedő szereplőt érint. Ennek a folyamatosan bővülő adatvagyonnak a megfelelő kezelése és kiaknázása egy központi egészséginformatikai irányítási rendszer bevezetése felé mutat – mondta Szabó Bálint, az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ vezetője.

Az EU tagállamainak digitális fejlettségét a DESI (Digital Economy and Sociality Index) négy átfogó terület összehasonításával méri, ezen mérőszámok alapján Magyarország 2021-ben a 23. helyen állt a 27 tagállam ranglistáján − mondta Máté Attila, az eHealth Software Solutions Kft. ügyvezetője. Ebben persze nem csak egészségügyi mutatók szerepelnek. Az objektív szempontokat félretéve és fókuszálva az egészségügyi szektorra, bizonyos területeken az élvonalban vagyunk, más területeken pedig a mezőny végén kullogunk. Jelenleg két út lehetséges: az egyik a megnyugvásé és a gyors visszarendeződésé, a másik pedig az átértékelésen alapszik, ami után szisztematikus tervezés vezet a stratégiai fejlesztések megvalósításához.

A forprofit szektor kisebb területeken és lépésekben, kísérletező szemlélettel és pont ezáltal gyorsabban fejleszt, a közszféra azonban lassabban mozdul meg, de ha megmozdul, akkor nagyobb léptékű, átfogó, meghatározó fejlesztésekre is képes. Az ügyvezető véleménye szerint mindkét szektor digitális fejlődésében hatalmas potenciál van, és most a nagy léptékű fejlesztésekhez is jó időben vagyunk, mert hazánkban egyre nagyobb az egészségipari innovációs aktivitás, a digitalizációs projektekhez szükséges uniós források vélhetőleg megérkeznek.

Az emberek pedig egyre inkább az egészségszolgáltatások kritikus fogyasztóivá válnak, és egyre határozottabb igényt formálnak a jobb és gyors digitalizált ellátásra. Tehát minden oldalról nyomás alatt és cselekvési kényszerben vannak a szolgáltatók, akár állami, akár magánfenntartásúak.