Egyre többet fizetünk be az egészségpénztárakba

Hogyan sikerült az elmúlt év?

Tavaly ismét rekordösszegű befizetéssel zártunk. Több mint 15 milliárd forintot tettek be az egyéni tagok és a munkáltatók 2021-ben, ami közel 20 százalékos növekedés az előző évhez képest – ez igazolja, hogy egyre nagyobb az igény az egészségügyi öngondoskodás iránt. Emellett évről évre emelkedik az internetes ügyintézések aránya, az online belépések, a befizetések több mint egyharmadát már applikáción és az OTP Portálok weboldalon keresztül bonyolították le a régi és új tagjaink. A szakértőink a lakosság egészségügyi tudatosságának érzékelhető növekedése nyomán az idei évre még nagyobb várakozással tekintenek. Arra is büszkék vagyunk, hogy az elmúlt egy esztendő alatt csaknem 24 ezer tag csatlakozott az OTP Egészségpénztárhoz, így a létszámuk december végére meghaladta a 306 ezret. A befizetések összértéke is általánosan emelkedő tendenciát mutat. A befizetők többsége (82,6 százaléka) továbbra is az egyéni hozzájárulásokból származott, meghaladva a 12,4 milliárd forintot.

Örömteli, hogy a munkáltatók is felismerték, érdemes támogatni a dolgozóikat, így a vállalati hozzájárulások emelkednek. A változást mutatja, hogy 2016 volt az első év, amikor az egyéni és a munkáltatói befizetések átlépték a 10 milliárd forintos határt; akkor a tagok egyéni befizetése 4,1 milliárdot tett ki, ez tavaly a háromszorosára, 12,4 milliárdra nőtt. Ez azért figyelemre méltó, mert 2016-ban a vállalatok döntően a cafeteria részeként fizették be az egészségpénztári hozzájárulásokat. Emellett 5-10 éve még 4–12 ezer forintos egyéni számlák érkeztek az egészségpénztárhoz, mostanában 30-40 ezer forint körül alakulnak a pénztárnak benyújtott számlák.

A lakosság évente mekkora összeget költ el a pénztári befizetésekből egészségügyi szolgáltatásokra?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint „zsebből”, azaz saját pénztárcájukból nagyjából 800 milliárd forintot fordítanak gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, illetve magánegészségügyi szolgáltatásokra. Azonban az egészségpénztári befizetésekből mindössze 60 milliárdot tesznek ki az ilyen jellegű kiadások, tehát a tagok jobban kihasználhatnák a pénztár adta lehetőségeket. Azt szoktam mondani, hogy jó, ha az állampolgárok egyre többet fizetnek be az egészségpénztárakba, mert akkor mind nagyobb adó-visszatérítést kaphatnak, hiszen az adókedvezmény révén a befizetések 20 százaléka visszajár a tagoknak. Örvendetes az is, hogy a befizetésekből minél többet költenek a szolgáltatásokra.

A pandémia mennyire változtatta meg a pénztáruk életét?

Az már látszik, hogy a jövő a digitalizációé. A járványidőszak jelentős lökést adott a digitális fejlesztéseknek, és ez a lendület a pénztári szektort is érintette. Tavaly az OTP Egészségpénztárhoz érkező egyéni befizetések több mint 20 százaléka már mobileszközökön keresztül jött be. A kutatások és a piac mérete alapján is látható, hogy sokan még mindig az egészségügyi paradoxon fogságában vannak. Ez azt jelenti, hogy sokat költenek az egészségükre, mégsem használják ki a rendszer nyújtotta lehetőségeket, például lemondanak a pénztári befizetések után igénybe vehető, évi 20 százalékos adó-visszatérítésről, így akár 150 ezer forintot is az ablakban hagynak minden évben.

Mit jeleznek az idei első néhány hónap adatai?

Az első négy hónap nagyon szép számokat mutat. Az egy évvel korábbiakhoz képest az idén januárban több mint 20 százalékkal nőtt a befizetett összeg, februárban 33 százalék fölötti volt a bővülés, a befizetések meghaladták az 1,1 milliárd forintot ebben az időszakban. A lakosság jó része ekkor kapta meg az adó-visszatérítést, ennek egy része vélhetően az egészség- és nyugdíjpénztárakban landolt. Márciusban 19 százalékos növekedést mutatott a befizetés az egy esztendővel azelőttihez képest. Ezek összege 2022 első negyedévének a végéig elérte a 3,6 milliárd forintot. Most nagyjából arra számítunk, hogy éves szinten a befizetések az idén 18 százalékkal bővülnek.

Az OTP Egészségpénztárnál a taglétszám is jelentősen bővült, a belépők átlag-életkora pedig 27 évre csökkent. Mivel magyarázható mindez?

Látszik, hogy a társadalom egyre szélesebb tömegei, így a fiatalok egy része is mind fontosabbnak tartja az öngondoskodást. Ezt a folyamatot az idén módosíthatja, hogy 25 éves kor alatt nem kell szja-t fizetni. Bőven voltak 25 évnél fiatalabb új belépőink, ők viszont ebben az esztendőben kieshetnek, mert megszűnik számukra az a vonzerő, amit az adókedvezmény jelent. Viszont a belépés felé tereli a fiatalokat, hogy a zászlónkra tűztük az egészségtudatosság fontosságát, az oktatás fejlesztését. A terveink között szerepel, hogy a felhívjuk a figyelmüket az egészséges életmód fontosságára az oktatási intézményekben is. Az OTP Fáy András Alapítvánnyal is egyeztetünk, hogy az oktatási intézményekben egészségtudatos életre neveljük a tanulókat, a hallgatókat. A pénztári szolgáltatások között vonzerőt jelent az is, hogy a lakosság az állami támogatások segítségével fiatalabban vesz fel lakáshiteleket. A jelzálogkölcsön törlesztése szintén elszámolható az egészségpénztári számla terhére, amit egyre többen ismernek fel, így ebben is folyamatos a növekedés.

Leginkább milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe a pénztártagok?

Évekkel ezelőtt a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök álltak az élen – ebbe beleértendő a lázmérőn keresztül a szemüvegekig, a kontaktlencsékig, a járást segítő botokig nagyon sok eszköz –, ezt követően jöttek csak a magánegészségügyi szolgáltatások. Most változott a sorrend, napjainkban a gyógyszerekre, a magánegészségügyi ellátásra fordított összegek állnak a rangsor élén, ezeket követik a gyógyászati segédeszközök. Nagyon dinamikus volt a fejlődés a magánegészségügyi szolgáltatások terén, míg 2011-ben egymilliárd forint körüli összeget vettek igénybe magánegészségügyi ellátásokra, addig most az erre célra kifizetett összeg meghaladta a négymilliárdot.

Mennyire jelent konkurenciát az egészségpénztáraknak, hogy egyre több biztosító jelenik meg hazánkban egészségbiztosítási termékekkel?

Az Egyesült Államokban a biztosítások és az ott működő egészségügyi megtakarítási számla kiegészíti egymást. Azt gondolom, hogy Magyarországon sokkal inkább ez a szerep érvényesül, az egészségbiztosítások és az egészségpénztári szolgáltatások kiegészítik egymást, nincsenek versenyhelyzetben. A biztosítás inkább váratlan helyzetekre vonatkozik, alapvetően egy kockázatcsökkentésre szóló pénzügyi eszköz. Az egészségbiztosításoknak vannak olyan elemei, amiket a biztosító nem áll, például a gyógyszervásárlásokat alapvetően nem fizetik ki, a szűrések pedig korlátozott szintig vehetők igénybe. Az egészségpénztárak a megelőzést, a prevenciót helyezik előtérbe.

Az idén milyen fejlődés előtt áll az egészségpénztári szektor?

Azt gondolom, hogy tovább folytatódnak az eddigi tendenciák. Arra számítunk, hogy az egészségpénztári számlák felhasználása, a befizetések tovább nőnek az idén. Egyre nagyobb szükség van az egészségpénztárakra, a lakosság nagy része már látja, hogy a beadott számlákkal csökkenteni tudják az egészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadásaikat.