Több rozsdaövezetre vagy tartósan alacsony áfára vár a lakáspiac

Hiteles információ nincs arról, hány rozsdaövezeti kérelmet bírált el pozitívan a rozsdaövezeti bizottság, de a piaci hírek szerint az összes nagy fejlesztő pályázik az akcióterületi besorolásért, ami kedvezményes áfa híján az egyetlen lehetőség a továbbiakban a piacon maradásra. 

Akár száz kérelem is lehet az illetékesek fiókjában, 

amivel tömegesen – és a városfejlesztési szándékokkal maximálisan összhangban – is lehetne a lakásépítéseket serkenteni rozsdaövezeti kormányrendeletekkel.

Két éve már, hogy bejelentette a kormány a rozsdaövezeti akcióterületek tervét. Ennek lényege, hogy a városok belterületén kihasználatlanul álló egykori ipari területeket, az úgynevezett barnamezős övezeteket újjáélesztik, és a lakásfejlesztésekhez kapcsolt kedvezményekkel serkentik azok beépítését. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a fokozatosan kivezetésre szánt, a lakáspiacon jelenleg csak ideiglenesen élő kedvezményes, 5 százalékos értékesítési áfa a jövőben csak a rozsdaövezeti lakásokra alkalmazható, valójában az ottani ingatlanok még ennél is kedvezőbb feltételekkel, a visszaigényelhető áfa miatt áfamentesen megvásárolhatók. 

Jelenleg erre Budapesten összesen hat helyen, tavaly ősszel és az idén két körben kijelölt övezetekben van és lesz lehetőség. 

Piaci szakértők összesítése szerint a rozsdaövezeti kormányrendeletekkel akcióterületté, vagyis áfamentes lakásépítési övezetté minősített területeken 4-5000 lakás épülhet fel négy-öt éves időtávban, ami lényegében a fele a jelenlegi egyéves vállalkozói lakásépítési mennyiségnek. Az idén közel 20 ezer lakás készülhet el, amelynek a fele magánerős, a fennmaradó 10 ezer pedig vállalkozói, zömében nagyvárosi és budapesti fejlesztés.

Mint Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke, a Metrodom Építő és Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezetője a VG-nek kifejtette: a jelenlegi, már amúgy sem igazán elégséges lakásépítési volumen fenntartásához ennyi rozsdaövezet kevés lesz, tehát a kijelölések felgyorsítására van szükség. Azok a lakások, amelyeknek az építési engedélyét nem sikerül 2022-ben megszerezni, és nem a kijelölt akcióterületeken tervezik felépíteni, már csak 27 százalékos áfával lesznek értékesíthetők, amitől persze azonnal piacképtelenné válnak az áfamentes rozsdaövezeteken kívüli  fejlesztések – hangsúlyozza Kiss Gábor, aki az 5 százalékos lakásáfa hosszú távú meghosszabbítását szükségesnek tartja a lakásépítések bezuhanásának elkerülése érdekében.

A rozsdaövezeti elgondolás szándéka vitathatatlanul jó, mert például Budapest agglomerációjának szétterülését, a lakosságszám-robbanást követni képtelen infrastruktúrából adódó feszültségeknek is elejét venné a városhatárokon belüli lakásépítési tempó felgyorsítása. Az IFK alelnöke szerint a számok beszédesek: tízezer új építésű lakás 0,8-1 százalékpontot tesz hozzá az adott évi GDP-növekedéshez. 

A képlet visszafelé is érvényes, vagyis ha nem épül elegendő új lakás, az nemcsak az épületállományra, de a gazdaság teljesítményére is negatív hatással lesz. 

A kormányzati szándéknyilatkozatokból kiindulva a fejlesztők bíznak abban, hogy néhány tucat új rozsdaövezet gyors kijelölésével vagy a kedvezményes lakásépítési áfa meghosszabbításával mentőövet kap az amúgy biztosan gyors mélyrepülésbe kezdő szektor.