A háború és az infláció is hat a nagyvállalati szektorra

Az előző negyedévhez képest ötpontos további mérséklődés után újra negatív tartományban, mínusz 3 ponton áll a K&H nagyvállalati növekedési indexe, amely a magyarországi, kétmilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja.

A vállalatok eddig csak egyszer, 2020 negyedik negyedévében, a járvány második hullámának időszakában várták borúlátóbban a következő évet, mint most, akkor egészen mínusz 10 pontig zuhant a mutató értéke.

Ezt fokozatos emelkedés követte, majd 2021 harmadik negyedévére az index ismét beállította a korábban mért legmagasabb, 12 pontos értéket. Azóta az index 2022 második negyedévére mínusz 3 pontig csökkent, és ezzel ismét belépett a negatív tartományba – értékelt Rajna Gábor, a K&H üzleti ügyfelek divíziójának vezetője. Hozzátette, a fentiek oka, hogy több tényező is akadályt állít a vállalatok elé: a magas infláció, az orosz–ukrán konfliktus és a gyengélkedő forint egyaránt kihívás.

Míg a vállalatok saját kilátásaikra vonatkozó várakozásaiban 5 pontos csökkenés történt, addig a gazdaság helyzetére vonatkozó makroalindex-mutatóban tetemes, 12 pontos visszaesés látható az előző negyedévhez képest, és az eddigi második legalacsonyabb értéket vette fel (mínusz 24 pont). Egyéves időtávon a vállalatok 52 százaléka számol a gazdasági helyzet romlásával, a következő három évre vonatkozóan pedig 19 százalékuk, vagyis a vállalatok nem várnak gyors talpraállást. A romló várakozásokban az is szerepet játszhat, hogy változott a cégek adó- és közterhekkel kapcsolatos véleménye, ugyanis a vállalatok 22 százaléka ezek növekedésére számít, és szinte senki sem vár csökkenést.

Nagy kihívás előtt a kereskedelmi szektor

Szektoronként tekintve a kereskedők várakozásai egyértelműen a legnegatívabbak (mínusz 8 pont). A háttérben az állhat, hogy a folyamatosan dráguló euró őket sújtja leginkább, mivel forgalmazott termékeik devizában fizetett ára folyamatosan nő forintban számolva. A szolgáltatók kilátásai ennél kedvezőbbek, de már negatívba hajlottak (mínusz 1 pont), az iparé pedig még éppen csak a pozitív tartományban maradt (1 pont). Ugyanilyen jelentős eltérések láthatók az egyes régiók között. Közép-Magyarországon mínusz 7 pontos, Kelet-Magyarországon pedig mínusz 3 pontos értéket vett fel a mutató, miközben Nyugat-Magyarországon ehhez képest optimisták a cégek, ugyanis 3 ponton állnak a várakozások.

Úgy látjuk, hogy a Széchenyi-kártya program Max kedvező finanszírozási forrásának fontos szerepe lesz abban, hogy a hazai cégek az emelkedő kamatkörnyezetben is kiszámítható működést folytassanak, és megtartsák versenyképességüket a hazai és a nemzetközi piacokon.

A program keretében folyószámlahitel, likviditásihitel, beruházási hitel és lízingkonstrukció is elérhető lesz, mindegyik fix kamattal” – tette hozzá Rajna Gábor.