A magyar fizetések őrzik a legjobban az értéküket a régióban

Annak ellenére, hogy hónapról hónapra egyre nagyobb szeletet harap le az infláció a béremelkedésekből még mindig a hazai fizetések őrzik a legjobban az értéküket a régióban – derül ki a térségi statisztikai hivatalok adataiból. Míg Magyarországon az év első három hónapjában reálkeresetek szinte felrobbantak (11,8 százalékkal nőttek), addig a visegrádi országokban ennek pont az ellenkezője történt: Csehországban már az első negyedévben 3,6, Szlovákiában pedig 1,4 százalékkal csökkent a fizetések vásárlóereje, Lengyelországban ugyanakkora volt a béremelkedés, mint az infláció.

De nem csak az év elején, májusban is a magyar bérdinamika volt az egyedüli a régiós rangsorban, amely az inflációt meghaladta a tradingeconomics által eddig közölt adatok szerint: hazánkban a 10,7 százalékos infláció mellett 14,9 százalékkal nőttek a bruttó bérek, a második helyezett Lengyelországban „megette” a fizetéseket a drágulás, hiába emelkedtek ugyanis a keresetek 13,5 százalékkal, a fogyasztói árak eközben 13,9-del lettek magasabbak egy év alatt.

Ennél is jobban csökkent Romániában a keresetek értéke, keleti szomszédunknál a 14,5 százalékos infláció mellett a bérek mindössze 11,6 százalékkal nőttek májusban. Az eurót épp bevezetni készülő Horvátországban sem sokkal jobb a helyzet, ott az infláció ugyan kisebb (10,8 százalék), de a béremelkedés is (8,25 százalék).

Magyarországon volt a legnagyobb minimálbér-emelkedés a régióban, itt a legdurvább a munkaerőhiány és itt volt a legdinamikusabb a gazdasági növekedés 

– sorolta az okokat a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember szerint az év elején minden adott volt ahhoz, hogy hazánk egy reálbérelőnyt harcoljon a térségi országokkal szemben. Ráadásul Magyarországon, amikor megjelentek első ársokkok, még változatlan volt a rezsitámogatási rendszer, szemben a régiós államokkal, ahol még nem foglalkoztak ezzel a problémával. Ez hazánk malmára hajtja a vizet reálkereseti szempontból – tette hozzá.

Virovácz Péter várakozása szerint az idén 15 százalék körül alakulhat átlagosan a bérdinamika, ehhez társul egy 12–13 százalék közötti inflációs ütem, tehát összességében nő a keresetek értéke. Ugyanakkor jelezte, hogy az egyedi tényezők, mint a fegyverpénz kifizetése, felfelé húzza magyar statisztikai adatokat, ezért szerinte azok nélkül kevésbé nézne ki ilyen jó a hazai bérdinamika. Főleg, hogy a mediánkereseteknél, ahol 14 százalékos növekedés volt májusban, tehát az átlagnál kisebb, előfordulhat, hogy az infláció is meghaladja. A szakember szerint sok múlik azon, hogy a vállalatok hogyan állnak hozzá a második fél évhez. „Eddig az volt a várakozás, hogy ez egy átmeneti zavar lesz, és gyorsan kijövünk ebből a bukkanóból, aztán a második fél évben újabb béremelési hullám is elindulhat. Ha ez megvalósul, akkor a mediánkereseteknél is van esély arra, hogy nőjenek reálértéken” – mondta a közgazdász, hozzátéve, hogy ha ez elmarad, mivel egyre rosszabb a gazdasági helyzet, és a fizetésnövekedési ütem is lassul, akkor az év egészében eltűnhet a reálbérnövekmény.

Ha beleszaladunk egy technikai recesszióba, akkor nem gondolom, hogy bőkezűen osztogatnák az emeléseket a vállalatok. A kormányzaton is sok múlik, hogy milyen megállapodás születik a minimálbér esetében. Egy újabb két számjegyű növelés egy technikai recesszióban sújtott országban igencsak problémás lenne

– figyelmeztetett az elemző. Szerinte emiatt az idén nem, de 2023-ban már nagyobb valószínűséggel beszélhetünk reálbércsökkenésről.