Csúszik, de nincs késésben a magyar klímabérlet

Az eredeti koncepció szerint két nyári hónapra, júliusra és augusztusra merült fel egy új, országosan érvényes, extrém alacsony áron kínált tömegközlekedési díjtermék bevezetése – értesült a VG. A német 9-Euro-Ticket mintáját alapul vevő hazai megoldás a tervezési javaslat szerint havibérlet formájában lehetne elérhető a helyi, az elővárosi és távolsági forgalomban egyaránt. Magának a terméknek a megjelentetése a közösségi közlekedési cégek értékesítési felületein egyébként kifejezetten rövid idő alatt végbemehet, tudomásunk szerint ez mindössze napok kérdése.

Vagyis bár a magyar klímabérlet nem indult el ezidáig, de ez távolról sem jelenti azt, hogy végleg elúszott volna a projekt. Amennyiben ugyanis megszületik a vonatkozó kormányzati döntés, az szinte azonnal átültethető a gyakorlatba, hiszen egyáltalán nem indokol fejlesztési tevékenységet sem a MÁV-Volán csoport, sem pedig a BKK esetében.

Az árspaka az ász

Azt ugyanakkor látni kell, hogy Németországban elsődlegesen az orosz-ukrán háború nyomán berobbant üzemanyagárakra reagált a helyi és regionális tömegközlekedési eszközökre vonatkozó intézkedéssel a német kabinet. Ennek a lakosság megsegítése mellett az is a célja, hogy csökkentse a függőséget az energiaimport terén. Magyarországon viszont a benzinre és a dízelre érvényesített hatósági ár jeleneti az elsődleges védelmet a drágulással szemben. A legalább októberig hatályban maradó „rezsicsökkentett” üzemanyag önmagában is megfelelő alternatívát jelent ezen a téren.

Erre a szempontra a kormányzat többször is felhívta a figyelmet. Június közepén Gulyás Gergely kancellárminiszter úgy fogalmazott, hogy a Németországban bevezetett kilenc eurós havi országos közösségi közlekedési bérlet átültetését „érdemes megfontolni", de egyúttal rámutatott, hogy a német piacon a 900 forintot is elérte a dízel ára. „Nálunk nincs olyan sürgető szükség egy ilyen intézkedés bevezetésére" – húzta alá.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium miniszter-helyettese pedig a napokban beszélt arról a parlamentben, hogy a szaktárca már azelőtt elkezdte vizsgálni a klímabérlet kérdését, hogy az az Országgyűlésben szóba került volna. Azonban jelezte, hogy a magyar és a német helyzet alapvetően más, mert a német állampolgároknak jóval többet kell fizetni a tankolásért, mint a magyaroknak. Hangsúlyozta viszont, hogy a kabinet közlekedési és környezetvédelmi politikájának kiemelt közös szempontja a közösségi közlekedés fejlesztése és népszerűsítése.

Könnyű, ha eleve drága

A klímabérlet körüli dilemma kapcsán az is érdemes figyelembe venni, hogy markáns különbség van a németországi és a magyarországi tömegközlekedési díjszabás között. Például az átszámítva 25 eurós budapesti teljes árú havibérlet körülbelül a negyede a berlininek: a zónákra osztott német fővárosban egyedül a belvárosi területre érvényes utazási engedély 90 euró körül mozog, de a külső kerületekből, vagy az agglomerációból való ingázás már könnyen a 150 eurós szintet is eléri. Így a 9 eurós maximalizált ár a nyári hónapokra valóban olyan mértékű könnyítés, amely abszolút versenyképes a személyautós közlekedéssel. Itthon viszont ilyen fokú ármérséklésre nincs esély, mivel eleve jóval alacsonyabb a városi tömegközlekedés normál díjszabása.

A Deutsche Bahn-nál, tehát a vasúti közlekedésben hasonló a helyzet. Itt körülbelül átlagoson 80 százalékos árelőnyt jelent egy egyszeri utazásnál a 9 eurós lehetőség. (A kedvezmény csak a német személyvonatokra áll, nagy távolságú vonatokra, például az Inter- és Eurocity járatokra, valamint az ICE-re nem.) A MÁV számottevően alacsonyabb bázisú tarifáiból ekkora engedmény nem alkalmazható.

Nem kell félni, nem fog fájni

Mióta Palkovics László iparminiszter június közepén felvetette a magyar klímabérlet eshetőségét, többször, főleg a fővárosi vezetés részéről elhangzott az az ellenérv, hogy az alacsony ár bevételkiesést okoz a tömegközlekedésben, amely csak állami kompenzációval orvosolható. Ez valóban nem megkerülhető szempont, ugyanakkor azt is fontos figyelembe venni, hogy mivel a klímabérlethez hasonló termék soha nem létezett, meglehetősen nehezen becsülhető, milyen eladási, illetve értékesítési számokat produkálhat.

Ebben ráadásul elsődleges tényező, hogy milyen áron kínálnák a terméket. Magától értetődően ez minél közelebb esik a normál díjszabáshoz, annál kisebb mértékben sérül a tervezett forgalom. A VG úgy tudja, hogy a 9 eurós ár forintosítása közel sem az egyetlen lehetséges forgatókönyv. Ennél magasabb árazást is vizsgálnak, de ami még mindig látványosan olcsóbb a megszokott árazáshoz képest.