Nagy kérdés, hogy az új formában hányan maradnak katások

Amikor az utóbbi hetekben a döntéshozók a kata átalakításáról beszéltek, azt emelték ki, hogy a lakosság számára szolgáltató kisvállalkozók (nyelvtanárok, fodrászok, kisebb javításokat végző építőipari szakemberek) adózását akarják megkönnyíteni, és nekik biztosítani egy kevés adminisztrációval járó, egyszerű alternatívát

– emlékeztetett a VG-nek küldött kommentárjában a Niveus Consulting Group.

A hétfőn benyújtott, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslat (T/583.) a Niveus szakértői szerint látszólag ennek a szándéknak akar megfelelni, de

kétséges, hogy lesz-e olyan vállalkozó, aki a feltételeket valóban teljesíteni tudja, és a jövőben is a kata szerint fog adózni ahelyett, hogy egyáltalán nem fizet adót.

A javaslat szerint ugyanis katások eleve csak egyéni vállalkozók lehetnek, közülük is csak az úgynevezett főállású katások, tehát aki esetleg munka mellett vagy éppen betéti társaságban űzi az ipart, az kiesik a kata választására jogosultak köréből.

Másrészt, a javaslat szerint a katát csak azok választhatják, akik egyetlen forint bevételt sem szereznek más vállalkozástól. 

A Niveus szakértői szerint, ha reálisan átgondoljuk egy átlagos, alapvetően a lakosságnak szolgáltató nyelvtanár vagy fodrász ügyfélkörét,

akkor is nagy eséllyel találunk benne mondjuk filmes munkákat, céges nyelvórákat vagy építőipari kisvállalkozó esetében bedolgozást egy-egy nagyobb építőipari projektbe, ahol a számlát már cég részére kell(ene) kiállítani.

Ezeknek a vállalkozóknak most két lehetőségük van. Vagy elengedik az ügyfélkörük egy részét (például a vízvezeték-szerelő nem vállal cégtől érkező megbízást), vagy pedig – és itt akkor már szembe is megyünk a hetek óta hangoztatott célokkal – bonyolultabb, költségigényesebb adózási módot választanak, ami jelentősen megnövelheti a szürke- vagy feketegazdaság arányát ebben a szektorokban.

A kérdést megrendelői oldalról vizsgálva: azoknak a cégeknek, amelyek eddig eseti jelleggel kisebb-nagyobb munkákra például egy villanyszerelőt vettek igénybe, jelentősen csökken a merítési körük, ugyanis azok a szakemberek, akik jellemzően a lakossági ügyfélkörnek dolgoznak, esetleg a főállásuk mellett dolgoznak heti pár órában mellékállásban katásként, többet nem vállalhatnak egy cégnél munkát, így az olcsó és rugalmas alvállalkozók alkalmazásának lehetősége is csökken a cégek számára – részletezték a Niveusnál.

Érthető a törvényjavaslat célja, hogy kiszorítsák azokat, akik – sokszor bonyolult céghálókon keresztül – visszaélnek ezzel a szabályozással, ugyanakkor a piacra szolgáltató vállalkozók jelentős részének, a takarítótól kezdve az autószerelőig, ha szétszórva is, de vannak céges ügyfelei. Márpedig a törvényjavaslat szerint évi egyetlen céges vevő esetén is megszűnik az illető katajogosultsága.

A cél elérésére a Niveus szerint alkalmasabb lett volna például a cégtől származó bevételre összesen egymillió forintos értékhatárt beállítani, 

ezzel nem hozva teljesen lehetetlen helyzetbe azokat a kisvállalkozókat, akik kiegészítő jelleggel végeznek csak céges ügyfelek részére munkát (lásd a korábbi példában szereplő fodrászt, kisiparost, aki hangsúlyozottan alkalmi jelleggel nyújt szolgáltatást cégeknek).

A szakértői kommentár szerint különösen érthetetlen az állított szándék és a fentiek fényében, hogy miért egyedül a taxiszolgáltatók kaptak felmentést a cégtől származó bevétel tilalma alól, hiszen egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy csak az ő esetükben adódik a szolgáltatás jellegéből a céges megrendelői kör is.

Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint

ha a most benyújtott törvényjavaslatot elfogadják, az minimálisra szűkíti azoknak a vállalkozóknak a körét, akiknek érdemes továbbra is ezt a kedvező, kis adminisztrációval járó adónemet választaniuk, anélkül, hogy az ügyfélkörük (vagy lehetséges ügyfélkörük) egy részéről le kellene mondaniuk.

A mostani javaslat – tette hozzá – pont arra fogja sarkallni az érintetteket, hogy céges megrendelőknek ne állítsanak ki számlát, holott a feketegazdaság visszaszorítása talán a kata legnagyobb erénye – volt eddig.