Gyomorgörcsöt okoznak az árcédulák a boltban? Nincs egyedül!

Átlag feletti mértékben emelkedtek az utóbbi időszakban az élelmiszerárak, a vásárlók közérzete azonban súlyosabb drágulást érzékel, mint amilyet a hivatalos statisztika kimutat.

A VG körképéből – amely a Lidl, a SPAR, a Tesco, az Auchan és a Penny válaszain alapul – kiderült, hogy 

elindult az úgynevezett lefelé vásárlás folyamata, azaz a drágább brandtermékek helyett sok esetben már az olcsóbb, saját márkás cikkek kerülnek a kosarakba. A jó ár-érték arány fontosabb, mint eddig bármikor, ugyanakkor a magasabb jövedelműek egyelőre korlátozottabb mértékben váltanak olcsóbb termékekre.

A kiskereskedelmi vállalatok szondáztatása óta azonban két friss meghatározó makrogazdasági adat birtokában még tisztábban látunk.

Májusban 11,1 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma, ezen belül az élelmiszer-eladások azonban mindössze 3 százalékkal nőttek. Az országos kiskereskedelem értékesítése folyó áron 1435 milliárd forintot ért el, ennek pedig a 44 százaléka csörgött az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek kasszáiban. 

Az elemzők egy része szerint ezekből az adatokból már az is kirajzolódik, hogy a háztartások fogyasztása májusban tetőzhetett, az első negyedévi állami juttatások nagy részét már felélte a lakosság, és a vásárlási szokásait a magas inflációt szem előtt tartva kezdi átalakítani.

Ha a májusi inflációs adatok kapcsán azt írtuk, egyre több családnak okoz fejfájást egy közért felkeresése, a júniusi számok csak ráerősítettek erre. Nem csoda, hiszen a 11,7 százalékos fogyasztói árindexben 22,1 százalék az élelmiszerek drágulása.

A 

• margarin 58,1 százalékkal kerül többe,
• a sajt 43,4,
• a száraztészta 39,9,
• a kenyér 39,7,
• a baromfihús 37,1,
• a tejtermékek 36,5,
• a tojás 34,3,
• a péksütemények 31,1,
• a tej pedig 24,9 százalékkal drágult.

Átlag alatti mértékben, 11,3 százalékkal nőtt a sertéshús ára, a csokoládé, kakaó 6,5, a cukor 5,7 százalékkal terheli jobban a pénztárcánkat.

Noha az árstopok nélkül könnyen 15-16 százalékos lenne az infláció, tavaly ilyenkor nehezen képzelte el bárki is, hogy egy boltba lépve másodpercek alatt rosszkedve lesz az árcédulák láttán.

Márpedig sokan számolnak be arról, hogy az alapvető élelmiszerek napi beszerzése a korábbi 3-4 ezer forint helyett ma már legalább 5-6 ezret visz el, a jellemzően 18-20 ezer forintos nagybevásárlásoknál pedig a végösszeg esetenként 30 ezer fölé kúszott.

Kétségtelenül nagy segítség, hogy a tavaly november óta hatósági áras üzemanyag mellett idén februártól fixálták számos alapvető élelmiszer árát is,

• a kristálycukor,
• a búzafinomliszt,
• a napraforgó-étolaj,
• a sertéscomb,
• a csirkemell,
• a csirkefarhát
• és a 2,8 százalékos UHT tehéntej

azonban önmagában aligha fedi le az egészségtudatos táplálkozást.

A kiskereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) ráadásul emlékeztetett: 

Az ágazati különadó idei terhe 80 milliárd forint körüli, ezenfelül a kiskereskedelem finanszírozza az árstop költségeit.

A szakértői becslés szerint csak a február és június közti hónapokban az OKSZ tagvállalkozásai 25-30 milliárd forinttal támogatták a magyar családokat.

Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezetője már március végén így nyilatkozott a VG-nek:

Ha nem lennének az intézkedések, az étolaj már a duplájába, a sertéshús pedig a másfélszeresébe kerülne, de a lisztért is legalább 20-30 százalékkal többet kellene fizetni.

Az azóta eltelt három hónapban tovább romlottak a vállalatok beszerzési pozíciói. Új beszállító partnerek után kell nézni, ez azonban a magas infláció miatt ugyancsak sokba kerül.