Kardkovács Kolos: nincs árfolyamcélja a jegybanknak

Az eddig megkezdett munkát szeretném folytatni

– közölte meghallgatása elején Kardkovács Kolos. Ahogy azt a VG pénteken megírta, a jogász-közgazdász szakember újraválasztását javasolják a kormánypártok . Most elmondta, négy elv szerint végezte eddig is a munkáját, és ezek alapján szeretne dolgozni a következő hatéves ciklusa alatt is. Ezek között első helyen említette az inflációval kapcsolatos döntések meghozatalát, az infláció elleni küzdelmet. 

Minden döntésem során elsődlegesen azt mérlegelem, hogy az előrejelzési horizonton a monetáris tanácsi döntések milyen hatással vannak az inflációra és az inflációs várakozásokra

– jelentette ki.

Emellett fontosnak nevezte a monetáris és a fiskális politika közötti összhangot, valamint azt is, hogy a jegybanknak arra kell használnia az eszközeit, hogy a társadalom széles körét érintő kérdésekben rendelkezésre álljon. Ezért a központi bank minden eszközzel küzd a háborús infláció letörése érdekében – tette világossá.

Negyedik feladatként említette a devizatartalék kezelését, amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy 

a magyar devizatartalék megfelelő védőhálót biztosít a külső kihívásokkal szemben.

A tanácskozáson Mellár Tamás (Párbeszéd) bizottsági alelnök a gazdaság túlfűtöttségéről, a magas inflációról, valamint az euró-forint árfolyamról kérdezte Kardkovács Kolost, és hozzá hasonlóan Dávid Ferenc (DK) alelnök is az infláció és a költségvetés kapcsolatáról érdeklődött a jelöltnél. Az ülésen szintén részt vett Vajda Zoltán (MSZP), a költségvetési bizottság elnöke, aki visszautasította a háborús infláció kifejezést, mert – mondta – már a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt megkezdődött az infláció emelkedése. A forint gyengülése pedig önmagában hozzájárul az infláció növekedéséhez – tette hozzá.

Kardkovács Kolos válaszában arról beszélt, hogy szerinte 

az elmúlt években nem volt túlfűtött a magyar gazdaság. A növekedést szolgáló intézkedéseket azzal magyarázta, hogy az ország felzárkózásához bővülési többlet szükséges. De ezzel együtt egy fenntartható növekedési pályára kell állítani a hazai gazdaságot.

Az inflációs adat most valóban kiugró – folytatta –, de ez nem magyar specifikum, a mértéke szerte a világban rekordokat dönt. Amikor pedig háborús inflációról beszélünk, több tényezőt kell figyelembe venni: egyrészt zajlik egy valós háború, amelyből az energiahordozók árának növekedése következik. Másrészt Magyarországnak valóban vannak sérülékenységi pontjai, ilyen például a külkereskedelmi mérleg hiánya, az államadósság, valamint a költségvetési hiány, a fiskális politikának pedig tennie kell e hiányok csökkentéséért. 

Ha ezek a sérülékenységek csökkenni fognak, az az árfolyam-stabilitásra is hatni fog. A kínálati sokkok ugyancsak megjelennek az inflációs adatban.

„Minden eszközzel dolgozni kell azért, hogy az infláció mielőbb visszatérjen a toleranciasávba” – jelentette ki Kardkovács Kolos, aki azt ígérte, hogy az MNB minden eszközzel játszani fog az eszköztárából ennek érdekében. Végül hozzátette, hogy árfolyamcélja ugyan nincs a nemzeti banknak, de az inflációra gyakorolt hatását figyelembe kell venni.