Átlagosan 300 percet, vagyis öt teljes órát tölt el naponta a televízió előtt a négyévesnél idősebb korosztály Magyarországon – derül ki a Nielsen közönségméréséből. A 2022. január eleje és június vége között rögzített adatok azt mutatják, hogy a 4+-os kiemelt korcsoport az idén januárban fordította a legtöbb időt tévézésre:
pontosan 336 percet, 5,6 órát a nap 24 órájából.
Ez az arány hónapról hónapra csökkent, júniusra lement 265 percre. Az első fél évben átlagosan számolt napi ötórás tévézés az egyes havi adatok összesítésén alapszik.
A Nielsen statisztikáiból az is látszik, hogy a tévénézés itthon növekedési pályán van. A 4+ sávot vizsgálva megállapítható, hogy 2019 hasonló időszakában, tehát január–júniusban még csak 282 percre, 4,7 órára jött ki a napi átlagos tévézés. Ez a Covid-járvány első évében, 2020-ban felszökött 300 percre, de 2021-ben már korrigált 295 percre. Ez emelkedett tehát most újra 300 percre, amiből az következik, hogy
hiába a pandémia és a karanténidőszak kifutása, a magyarok a tévé előtt ragadtak.
A már említett idén januári 336 perces mérés egyébként az elmúlt négy év félévi statisztikáit figyelve példátlanul magas.
A fragmentáltabb adatsort tekintve hasonló trendek látszanak. A 18–49 év közötti kiemelt korcsoport a 2022-es első fél évben átlagosan napi 228 percnyi tévézést hozott össze.
Ez meghaladja a 2021-es hasonló, 226 perces adatot, és újra közelít a Covid okozta 231 perces csúcshoz.
Ugyanez 2019-ben ebben a korosztályban még 211 percen állt. Vagyis pár év leforgása alatt a kereskedelmi szempontból meghatározó társadalmi réteg most szűk félórával többet tölt a tévé előtt naponta. A kereskedelmi szempontból ugyancsak kiemelt 18–59-es korosztály naponta 250 percet tévézett idén január és június között, ami lekopírozta a 2021-es vonatkozó adatot. A Covid 2020-ban ennél a csoportnál is extra tévénézési időt hozott, napi 256 percet. Igaz, 2019-ben ugyanők még beérték napi 241 perccel a képernyő előtt.
A Nielsen számaiból az következik, hogy streaming ide vagy oda,
a hagyományos, lineáris tévézésnek korántsem áldozott le, Magyarországon legalábbis biztosan nem.
Erről Vaszily Miklós, a TV2 elnöke is beszélt nemrégiben a VG-nek adott interjújában. A piac szereplői, az egyes tévécsatornák alapvetően két forrásból gazdálkodnak: a reklámbevételből és a kábelszolgáltatói díjból. Az előbbi a legfrissebb elemzések szerint ugyancsak leköveti a felfutó tévénézési szokásokat: a hirdetési piac nemhogy kevesebbet hagyna a tévéknél, hanem stabilan többet költ.
A kereskedelmi piac korrigálta a 2020-as visszaesést. A Magyar Reklámszövetség 2021-es éves összesítése szerint a televíziós reklámpiac teljes árbevételének alakulása árubarterrel együtt elérte a 75 milliárd forintot, ami 17,1 százalékos növekedés 2020-hoz képest. Akkor valamivel 64 milliárd forint fölött teljesített a forgalom.
A tiszta reklámpénz 73,2 milliárd forinton zárt, ami 16,8 százalékos ugrás éves alapon.
Ennek 80 százalékát, 58,58 milliárdot a kereskedelmi spotok adták, további 6,5 százalékot pedig a kereskedelmi non-spot megjelenések hoztak össze. Az állami részesedés 13,43 százalékot ért el, ez 9,83 milliárd forint. A piaci és az állami költés egyaránt masszív emelkedést mutat, 18,3, valamint 9,5 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest.
A tévézés tehát reneszánszát éli, amit a piacról honorálnak is. Csakhogy nem szabad elfelejteni, hogy az orosz–ukrán fegyveres konfliktus elhúzódása nyilvánvaló nehézségeket okozhat a hirdetési piacon.
A negatív gazdasági környezet visszafogja a cégek és az állam marketingköltéseit is.
Ennek hatásai akár már a 2022-es második fél évben is meglátszódhatnak, de ha az ősszel se teremtődik meg a béke esélye, a 2023-as marketingbüdzsék bizonyosan jóval vékonyabbak lesznek, mint az ideiek. Vagyis könnyen lehet, hogy a tévés reklámtorta megcsappan, azonban a tévé előtt eltöltött idő aligha zuhan majd be, ami pedig továbbra is erős bázis a hagyományos televíziózás jövője szempontjából.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.