Öt órát tévézik naponta az átlagos magyar

Átlagosan 300 percet, vagyis öt teljes órát tölt el naponta a televízió előtt a négyévesnél idősebb korosztály Magyarországon – derül ki a Nielsen közönségméréséből. A 2022. január eleje és június vége között rögzített adatok azt mutatják, hogy a 4+-os kiemelt korcsoport az idén januárban fordította a legtöbb időt tévézésre: 

pontosan 336 percet, 5,6 órát a nap 24 órájából. 

Ez az arány hónapról hónapra csökkent, júniusra lement 265 percre. Az első fél évben átlagosan számolt napi ötórás tévézés az egyes havi adatok összesítésén alapszik.

Tévé, magyar – két jó barát

A Nielsen statisztikáiból az is látszik, hogy a tévénézés itthon növekedési pályán van. A 4+ sávot vizsgálva megállapítható, hogy 2019 hasonló időszakában, tehát január–júniusban még csak 282 percre, 4,7 órára jött ki a napi átlagos tévézés. Ez a Covid-járvány első évében, 2020-ban felszökött 300 percre, de 2021-ben már korrigált 295 percre. Ez emelkedett tehát most újra 300 percre, amiből az következik, hogy 

hiába a pandémia és a karanténidőszak kifutása, a magyarok a tévé előtt ragadtak. 

A már említett idén januári 336 perces mérés egyébként az elmúlt négy év félévi statisztikáit figyelve példátlanul magas.

Túl a Covidon

A fragmentáltabb adatsort tekintve hasonló trendek látszanak. A 18–49 év közötti kiemelt korcsoport a 2022-es első fél évben átlagosan napi 228 percnyi tévézést hozott össze. 

Ez meghaladja a 2021-es hasonló, 226 perces adatot, és újra közelít a Covid okozta 231 perces csúcshoz. 

Ugyanez 2019-ben ebben a korosztályban még 211 percen állt. Vagyis pár év leforgása alatt a kereskedelmi szempontból meghatározó társadalmi réteg most szűk félórával többet tölt a tévé előtt naponta. A kereskedelmi szempontból ugyancsak kiemelt 18–59-es korosztály naponta 250 percet tévézett idén január és június között, ami lekopírozta a 2021-es vonatkozó adatot. A Covid 2020-ban ennél a csoportnál is extra tévénézési időt hozott, napi 256 percet. Igaz, 2019-ben ugyanők még beérték napi 241 perccel a képernyő előtt.

Az idő pénz

A Nielsen számaiból az következik, hogy streaming ide vagy oda, 

a hagyományos, lineáris tévézésnek korántsem áldozott le, Magyarországon legalábbis biztosan nem. 

Erről Vaszily Miklós, a TV2 elnöke is beszélt nemrégiben a VG-nek adott interjújában. A piac szereplői, az egyes tévécsatornák alapvetően két forrásból gazdálkodnak: a reklámbevételből és a kábelszolgáltatói díjból. Az előbbi a legfrissebb elemzések szerint ugyancsak leköveti a felfutó tévénézési szokásokat: a hirdetési piac nemhogy kevesebbet hagyna a tévéknél, hanem stabilan többet költ. 

A piac hátát nézi az állam 

A kereskedelmi piac korrigálta a 2020-as visszaesést. A Magyar Reklámszövetség 2021-es éves összesítése szerint a televíziós reklámpiac teljes árbevételének alakulása árubarterrel együtt elérte a 75 milliárd forintot, ami 17,1 százalékos növekedés 2020-hoz képest. Akkor valamivel 64 milliárd forint fölött teljesített a forgalom. 

A tiszta reklámpénz 73,2 milliárd forinton zárt, ami 16,8 százalékos ugrás éves alapon. 

Ennek 80 százalékát, 58,58 milliárdot a kereskedelmi spotok adták, további 6,5 százalékot pedig a kereskedelmi non-spot megjelenések hoztak össze. Az állami részesedés 13,43 százalékot ért el, ez 9,83 milliárd forint. A piaci és az állami költés egyaránt masszív emelkedést mutat, 18,3, valamint 9,5 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest.

Háborús kilátások

A tévézés tehát reneszánszát éli, amit a piacról honorálnak is. Csakhogy nem szabad elfelejteni, hogy az orosz–ukrán fegyveres konfliktus elhúzódása nyilvánvaló nehézségeket okozhat a hirdetési piacon. 

A negatív gazdasági környezet visszafogja a cégek és az állam marketingköltéseit is. 

Ennek hatásai akár már a 2022-es második fél évben is meglátszódhatnak, de ha az ősszel se teremtődik meg a béke esélye, a 2023-as marketingbüdzsék bizonyosan jóval vékonyabbak lesznek, mint az ideiek. Vagyis könnyen lehet, hogy a tévés reklámtorta megcsappan, azonban a tévé előtt eltöltött idő aligha zuhan majd be, ami pedig továbbra is erős bázis a hagyományos televíziózás jövője szempontjából.