Visszatérnek a tízszázalékos kamatok, de talán nincs minden veszve az ingatlanpiacon

Hosszú idő után ismét megérkezik Magyarországra a majd 10 százalékos kamatszint, a monetáris tanács ugyanis kedden tartja rendkívüli kamatülését, ahol várhatón 200 bázisponttal, 9,75 százalékra emeli az alapkamat mértékét. A jegybank múlt héten a forint gyengülésére reagálva ugyancsak 200 bázisponttal emelte meg az egyhetes betéti kamatot, így ideiglenesen ismét elvált egymástól a két kamatszint, bár a döntést követően rögtön jelezte, hogy soron kívül dönt az alapkamat további emeléséről. Ezzel 14 év után ismét elérkezünk a 10 százalékos kamatokhoz, ami a piaci szereplők döntéseire is érdemi hatással lesz. Szakértőket kérdeztünk, hogy mit okoznak a gazdaságnak a 10 százalék fölötti kamatok.

Az építőiparnak és az ingatlanpiacnak is odatesz az infláció és a kamatkörnyezet

Hosszú távon érezhető lesz a kamatemelés hatása az építőiparban és az ingatlanpiaci szektorban 

– mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki szerint ezekben az ágazatokban a legnagyobb a külső finanszírozás aránya. Összességében arra számít, hogy a már megfinanszírozott beruházásokat lezárhatják a cégek, új ingatlanpiaci projektek azonban már nem indulnak. De szerinte a teljes vállalati szektorban a csökkenő beruházási kedv lesz a jellemző, főleg hogy az input költségek folyamatos emelkedése tovább súlyosbítja a céget helyzetét. 

A következő egy-két év rendkívül nehéznek ígérkezik 

– véli az Equilor elemzője.

Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke annyiban árnyalta a VG-nek az elmondottakat, hogy egyáltalán nem törvényszerű, hogy magasabb kamatok mellett teljesen leálljanak a fejlesztések. Emlékeztetett rá, hogy volt ebben az országban már 30 százalékos infláció, amely szintén nagyon magas kamatszinttel párosult, mégis pörögtek a beruházások.

Szerinte ugyanis a kulcskérdés a finanszírozhatóság, ebben pedig az államnak kiemelkedő szerepe van, amellyel élnie is kellene, különben valóban probléma lehet.

Ha a lakossági hitelek két számjegyűvé válnak, akkor beszakad a lakáspiac. Viszont ha a kormány hoz intézkedéseket, akkor nem feltétlenül

– hangsúlyozta Koji László, hozzátéve, hogy egyelőre nem érzékelhető, hogy a magas árak ellenére a lakosság visszafogta volna az új lakás vásárlására vagy a használt felújítására vonatkozó ambícióit, bár ez könnyen változhat. Az ÉVOSZ több javaslatot is megfogalmazott ennek kivédésére, így 5 százalékos kamatstopot vezetnének be azoknál a lakossági hiteleknél, amelyek a Magyar Nemzeti Bank zöldotthon-teremtési programjában idáig 2,5 százalékon futottak. 

Továbbra is az élen maradhat a magyar beruházási ráta

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató vezető elemzője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára szerint a kamatemelés eredményeként megszülető drágább hitelek általában azonnal visszavetik a gazdasági szereplők beruházási hajlandóságát, de számos tényező tompíthatja ez a hatást. Az egyik ilyen, hogy 

az új típusú koronavírus-járvány alatt is magas tudott maradni Magyarországon a beruházási ráta, sőt, a 27 százalékos mutató az egyik legmagasabb volt és maradt az Európai Unióban.

„A másik lényeges aspektus, hogy a kormányzat elkötelezettnek látszik, hogy a kis- és középvállalati szektort kamattámogatott hitelekkel segítse. Itt egyebek között a Széchenyi Kártya Program megújulását érdemes kiemelni” – tette hozzá. Ezért az NKE oktatója úgy látja, a beruházások szintje még egy esetlegesen nagyobb visszaesés után is az EU átlaga felett maradhat.

„Az MNB kamatdöntései növekedési áldozatot biztosan követelnek”

Pásztor Szabolcs szerint egyértelműen látható, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az infláció letörésére tovább fogják emelni a kamatokat, tehát hajlandók lesznek beáldozni a gazdasági növekedést, és nagy valószínűséggel recessziót generálnak.

Ennek pedig közvetlen hatása lesz az európai gazdaságokra, köztük a magyarországira is, így az MNB kamatdöntései biztosan követelnek majd növekedési áldozatot. 

Hogy mennyiben köszönhető a jegybank inflációs küzdelmének, és mennyiben járult hozzá a külső környezet romlása, nem tudni, mindenesetre az MNB-nél a jövő évi GDP-előrejelzést már jelentősen visszavágták, a 2–3 százalékos pálya jóval alacsonyabb, mint a 2023-as költségvetésbe foglalt 4,1 százalékos növekedés. Bár az is igaz, hogy a jegybank növekedési prognózisa pillanatok alatt porba hullhat, Virovácz Péter, az ING Bank elemzője mutatott rá korábban a VG-nek, hogy az MNB alapforgatókönyvében támogató külső környezettel számol, tehát ha a fejlett gazdaságokban visszaesik a gazdaság teljesítménye, az könnyen magával ránthat minket is.

Épp ezért mondja az NKE oktatója, hogy ha a magyar gazdaság recesszióba fordulna, akkor nem lehet és nincs is értelme kizárólag a jegybankot hibáztatni, ugyanis a külső, exogén tényezőknek kimondottan markáns szerepük van. Nem beszélve arról, hogy ha az energiakrízis tovább súlyosbodik, nem lehet teljesen kizárni a recesszió lehetőségét sem.

Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a gázszállítási problémák fennmaradnak és súlyosbodnak, emiatt pedig Németországban korlátozni kellene az ipari termelést

– mutatott rá Varga Zoltán.