Kiderült, mennyit kereshetnek a pedagógusok a béremelés után

Lassan hagyományosnak mondható politikai szezonnyitó zajlott a hét végén a tihanyi Tranzit fesztiválon, ahol kormánypárti és ellenzéki politikusok vitatkoztak az ország előtt álló kihívásokról. Az eseményen jelen volt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki egyebek mellett beszélt a pedagógusok régóta várt béremeléséről, amelyet korábban ő is a jelenlegi kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladatának nevezett. Most pedig kiderült, hogyan képzeli el a kormány nagyságrendileg a tanárok fizetésének rendezését: a tervek szerint az ütemezett bérfejlesztés végére, 2027-re a diplomások átlagbérének 80 százalékára emelkedne a pedagógusok átlagkeresete,

Mivel átlagról van szó, és a részleteket továbbra sem tudjuk pontosan, jó eséllyel egy kezdő pedagógus fizetése ennél biztosan alacsonyabb lesz, míg egy mesterpedagógus vagy egy kutatótanár nagyobb összegre számíthat. Ettől azért ma még igen messze vagyunk, mind arányaiban, mind összegszerűen. A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó adata szerint szerint az első fél évben a teljes oktatási ágazatban 451 ezer forint volt a bruttó átlagbér, tehát a 800 ezer forintos átlaghoz kvázi meg kellene duplázni a fizetéseket néhány év leforgása alatt. Ugyanakkor mindez egyáltalán nem tűnik kivitelezhetetlennek, ha azt vesszük, hogy az egészségügyben ezt már sikerült teljesíteni: az ágazatban 2018-ban még mindössze bruttó 332 ezer forint volt az átlagkereset, ami az orvosbérek 2021-ben indult rendezésének köszönhetően 2022-re 666 ezer forintra emelkedett. Ráadásul még koránt sincs vége a bérfejlesztésnek, jövőre jön az újabb, egyben utolsó lépcső.

Gulyás Gergely arra is emlékeztetett, hogy a nagy ágazatok közül elsőként a pedagógusok fizetését rendezte a kormány, ám azóta akkora bérrobbanás zajlott, hogy a többi szakmával szemben jókora hátrányba kerültek a tanárok. A mostani bérrendezés ezt annyiban korrigálná, hogy inflációkövetővé tennék 2029-ig, ami biztosítaná, hogy hasonló helyzet ne forduljon elő ismét.

A magyar kormány az Európai Bizottságnak benyújtott Emberierőforrás-fejlesztési operatív program Pluszból (EFOP Plusz) fedezné a teljes béremelési programot, a pedagóguséletpálya-modellre, ezen belül keresetek fejlesztésére összesen 978,7 millió eurót, vagyis mintegy négyszázmilliárd forintot szánna. A kabinet többek között arra hivatkozott, hogy a pedagógusok átlagbére 2020-ban a diplomásátlagbér 63,6 százaléka volt, míg az európai uniós tagállamokban ez az arány 80-90 százalék.