Élesedik a minimumadóért vívott harc, Magyarországnak négy opciója maradt

Németország után Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia is úgy döntött, hogy akár az európai uniós irányelv elfogadása nélkül is bevezeti a globális minimumadót – a közös nyilatkozatot Prágában, az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin) informális ülésén tették közzé.

A csehországi esemény volt az első miniszteri szintű egyeztetés azt követően, hogy júniusban Magyarország egyedüli tagállamként nem támogatta a minimumadó bevezetését, arra hivatkozva, hogy a háború árnyékában az intézkedés adóemeléssel, elbocsátásokkal és versenyhátránnyal járna. A németek már a prágai ülést megelőzően üzentek: Sven Giegold államtitkár a Twitteren azt írta, a globális minimumadót az Európai Unióban mindenhol be kell vezetni, és állítása szerint Németország nem nézheti többé tétlenül, hogy Orbán Viktor vétója miatt a neki járó eurómilliárdok adóparadicsomokba kerüljenek. Francia és olasz sajtóhírek szerint lehetett arra számítani, hogy mások is a németek mellé állnak a globális minimumadóért vívott harcban.

Nő az Európán belüli nyomásgyakorlás

– jelentette ki a VG megkeresésére Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője.

A minimumadó alkalmazásához nem szükséges, hogy azok a tagállamok is hozzájáruljanak, amelyekben alacsonyabb a társasági adó szintje, mint 15 százalék (Magyarországon 9 százalék). A szabályozás működési logikája miatt elegendő az Európán belüli nyomásgyakorláshoz, ha azok az országok vezetik be, amelyek multinacionális vállalatcsoportok központjainak adnak otthont. Az öt tagállam döntése azzal a következménnyel járhat, hogy ha egy német vagy francia központú cég Magyarországon gyárt vagy értékesít – például a német Mercedes vagy a francia Auchan –, akkor a magyar leányvállalat nyeresége után Németországban vagy éppen Franciaországban is adóznia kell, hogy elérje a globális minimumadó 15 százalékát.

„Ez azt jelenti, hogy a magyarországi leányvállalatoknak biztosított alacsony társaságiadó-kulcs vagy éppen az ezen felül nekik nyújtott adókedvezmények végső soron nem a cégekhez kerülnek, hanem a külföldi államok költségvetésébe folynak be” – mutatott rá Czoboly Gergely. Hozzátette, éppen ezért azok az országok, amelyek eddig alacsony társasági adóval kívánták odacsábítani a külföldi cégeket, közvetett módon mégis arra kényszerülnek, hogy más stratégiát válasszanak.

Kizárt, hogy a magyar kormány ne tegyen semmit

Az adószakértő úgy véli, Magyarország négy opció közül választhat:

1. Az október 4-i Ecofin-ülésen visszavonja a vétóját, és megszavazza az EU-s irányelvet, amivel kötelezi magát a szabályok bevezetésére.
2. Továbbra is elutasítja az irányelvet, ám ha a számára releváns tagállamok alkalmazzák a globális minimumadót, akkor maga is implementálja a szabályokat, irányelvi kötelezettség nélkül.
3. A minimumadót nem vezeti be, de a saját társasági adószabályait módosítja, hogy legalább az érintett cégektől beszedhesse a magyar hatóság a hiányzó adót, mielőtt az anyaországbeliek teszik meg.
4. Nem tesz semmit, és bízik abban, hogy az Európai Bíróság szabályellenesnek minősíti az egyoldalúan bevezetett globális minimumadót, ebben az esetben viszont engednie kell, hogy az ítéletig más államok szedjék be a hiányzó adót.

„Úgy gondolom, hogy a negyedik opció, miszerint Magyarország semmilyen lépést ne tegyen a saját adózási érdekeinek optimalizálására, kizárt. A jogalkotó ki fogja aknázni a szabályozásban rejlő lehetőségeket, hogy a globális minimumadóra hangolt csomaggal versenyezhessen a külföldi befektetésekért” – mondta Czoboly Gergely.

A legfontosabb hazai cégek is rosszul járhatnak

Szerinte a belföldi kiegészítő adó lehet az első lépés, ugyanakkor a tagállamok nagyobb számú csatlakozását követően már jobban járna Magyarország, ha elfogadná a teljes szabályozást, mert

Azt azért a Jalsovszky szakembere is kiemelte, hogy a globális minimumadó bevezetésével a legfejlettebb országok a saját gazdaságukat lőhetik lábon, hiszen úgy tűnik, az Egyesült Államok és Kína is kimarad a szabályozásból, a britek csatlakozása sem biztos, miközben az Európai Unió növeli saját cégeinek az adóterhelését, csökkentve a versenyképességüket a világpiacokon.