A héten érkezett a hír, amely szerint a magyarországi Veolia csoport megvásárolta az MVM Zrt.-től, felújítja és 2024 elejétől újraindítja az oroszlányi erőművet, ahol két, egyenként ötven megawatt teljesítményű blokkban biomassza és kisebb részben energetikai célra előkészített szelektált hulladék (SRF) elégetésével készül villamos energiát termelni.
A tranzakció apropóján Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője a VG megkeresésére arra hívta fel a figyelmet, hogy
Magyarország kitűnő biomassza-termelési potenciállal rendelkezik, amelyet elsősorban az élelmiszer- és takarmány-előállításban hasznosít, de kiválók a lehetőségek a biomassza energetikai célú termelésében is.
Egy bécsi egyetemi felmérés egyenesen azt állítja, hogy az energianövény-termesztési potenciált illetően európai uniós szinten a második-harmadik helyen állunk.
Toldi Ottó a Magyar Tudományos Akadémia tanulmányát szintén idézte, amely szerint a biomassza-alapú energiatermeléssel a hazai primer energiaigénynek – elméleti szinten – akár a 20-25 százaléka is fedezhető lenne. Számokra lefordítva
ez azt jelenti, hogy az ország mintegy 1000-1100 petajoule-t kitevő éves primer energiaszükségletéből – szemben a mostani 40-50 petajoule-lal – akár 200-300-at is lehetne biomasszával előállítani.
Az utóbbi mennyiség körülbelül harmada származhatna biogázból, kétharmada biomassza – tűzifa, energianövény, biobrikett és pellet –, valamint energetikai célra szelektált, szervesanyag-tartalmú hulladék (RDF, SRF) égetéses energetikai hasznosításából.
A talán kevésbé ismert energianövényekről azt érdemes tudni, hogy ezek nagyon gyorsan terebélyesedő, lágy és fás szárú növények, amelyeket kifejezetten erre a célra nemesítenek. A lágy szárú energianádak és -füvek például szárazanyagban mérve hektáronként akár 25 tonna biomasszát is adhatnak (ez nedves tömegben mérve 50-60 tonna hektáronként). A kiemelkedő biomassza-produkció a fás szárú energianövényekre is jellemző, ipari jellegű termesztésük eredményeként pár éves vágásfordulóval folyamatosan termelhető a tüzelő, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő talajerő-utánpótlás – fejtette ki a kutatásvezető.
A szilárd, eltüzelhető, megújuló energiaforrásnak számító biomasszát hazánk lakosságának a 40 százaléka használja fűtésre, jellemzően a vidéki kistelepüléseken. Ebből a magas arányból következik egyébként az a fajta ciklikusság is, hogy a hazai megújulóenergia-hasznosítás évről évre föl-le változik, annak függvényében, mennyire volt hideg a tél, azaz mennyi biomassza fogyott – magyarázta a Klímapolitikai Intézet szakembere.
Arra is rámutatott, hogy
a napelemek gyors terjedése miatt a biomassza valamelyest visszaszorulóban van, például a villamosenergia-termelésben,
ám a fűtésben továbbra is fontos a szerepe.
Az áramban tapasztalható visszaesést a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják. Ezek azt mutatják, hogy 10-15 évvel ezelőtt az a villamos energia, amelyet megújuló erőforrásból állítottak elő, még jórészt, 70-80 százalékban biomassza-alapú volt. Ezzel szemben 2020-ban a „zöldáram” 44,5 százaléka már napenergiából származott, és csak 30 százaléka biomasszából. Kérdés, hogy az oroszlányi erőmű újraindításával mennyiben változhatnak ezek a számok.
Az azonban bizonyos, hogy ha a lehető leggyorsabban akarjuk csökkenteni a kitettségünket importált földgázban, akkor egyértelműen a biomassza-hasznosítás növelése lehet a legjobb megoldás. Ez ugyanis nem igényel új erőműveket, új vezetékeket és nagyszabású ipari beruházásokat sem
– mondta Toldi Ottó, hangsúlyozva, hogy ha megvalósulna ezen a téren egy nagy arányú kapacitásbővítés, már a következő, 2023–2024-es fűtési szezonban is kisebb lenne Magyarország gázfüggősége.
Hozzátette, a biogáz is jó megoldás lehetne erre a célra, de ehhez először azt kellene megvizsgálni, hogy miért nem működik a magyar biogázerőművek fele. Az igaz, hogy
összeálló biogáz nem a legolcsóbban előállítható energiaforrások közé tartozik, de nagyon fontos alkotóeleme a körkörös gazdaságnak. Sőt, ma már a legtöbb nagyváros szennyvíztisztítója is működtet biogázüzemet a szennyvíziszap hasznosításával. Emellett akár a régóta nem használt, de szakszerűen lezárt szeméttelepek „újraélesztésével”, megfelelő oltóanyagok bejuttatásával is kinyerhető biogáz – sorolta a lehetőségeket a kutató, megjegyezve:
az energiaárak jelentős emelkedése miatt a biogáz sincs messze attól, hogy piacilag is versenyképes legyen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.