Felkészületlenül éri a magyarokat a hosszú élet

A magyar az egyik olyan nemzet, amely leginkább vágyik a hosszabb, akár 96 évig tartó életre, ám az ezzel járó anyagi és más kihívásokra egyelőre nem vagyunk felkészülve – derül ki az NN Biztosító nemzetközi kutatásából. Mindez nem véletlen, hiszen az aktív generációknak az átlagéletkor növekedésének köszönhetően olyan kihívásokkal kell megküzdeniük, amelyekkel elődeiknek nem kellett.

A kutatás készítői azt is megkérdezték a résztvevőktől, hány éves kortól gondolnak valakit idősnek. 

ám azt is látni kell, hogy szinte egybeesik a nyugdíjkorhatárral. Erre a kérdésre a legmagasabb életkort a lengyelek határozták meg, 73 év körüli válasszal. A másik végletnek számító Spanyolországban 62 évre tették az időskor küszöbét.

A magyarok a legambiciózusabbak közé tartoznak a nemzetközi mezőnyben az élethossz terén. A többség 96 évig szeretne élni.  Természetesen a valós várható élettartam Magyarországon ennél jóval alacsonyabb, 78 év. Az elmúlt 50 évben a születéskor várható élettartam majdnem 8 évvel nőtt. Arra a kérdésre, hogy a válaszadók valójában milyen hosszú életre számítanak, akkor az átlag 83 évre jött ki. 

– derül ki az NN Biztosító Longevity című, a hosszabb várható élettartamra való felkészültségünket vizsgáló kutatásából.

Ami tehát a hosszabb életet illeti, az egyre többek számára elérhető. 1969 és 2019 között a fejlett világban átlagosan 10 évvel nőtt a várható élettartam. Ettől azonban még nem feltétlenül érzik magukat boldogabbnak az emberek. A legkevésbé épp a legtovább élő japánokra jellemző a boldogság, de a törökökkel együtt a magyarok is ott vannak a lista végén. Az életükkel a legkevésbé elégedettek a megtakarítással nem rendelkezők, a rossz anyagi helyzetűek és az egészségügyi problémákkal küzdők.

A kutatásban megkérdezett magyarok 59 százaléka számít hosszabb életre, de csupán 41 százalék érzi úgy, hogy erre fel is van készülve. 

és 62 százalék számol azzal, hogy az évek előrehaladtával a megtakarítási képessége csökkenni fog.

Korábban az életünk három jól elkülöníthető szakaszra volt osztható. Kezdődött a gyerekkorral és a tanulással, majd a felnőttkor aktív, jellemzően munkával töltött éveivel folytatódott, végül pedig egy viszonylag rövid nyugdíjaskorral zárult. A mai aktív korosztályok élete jóval több szakaszból áll, a nyugdíjas időszak hossza pedig jócskán megnő. Az aktív időszakot is tanulási periódusok tarkítják, és a nyugdíj sem jelent feltétlenül végleges szakítást a munkával. Közben pedig egyre fontosabbá válik az életközépi vagy akár a többszöri újratervezés, a célok és a megváltozott lehetőségek összehangolása. Mindez az élettervezésben is több komplex feladatot jelent.

A kutatásban szereplők 45 százaléka utánaszámolt, mennyit kellene félretennie a nyugdíjas évekre ahhoz, hogy az anyagi biztonság a várható hosszabb élet alatt mindvégig kitartson. 

– nyilatkozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A szakember beszélt arról is, hogy a legfontosabb az önmagunkba történő befektetés. Az embereknek elsőként be kell fektetniük saját egészségükbe, mivel nem egyszerűen hosszú életre, hanem egészséges életévekre vágynak. Be kell fektetniük a tudásba és a szellemi rugalmasság megőrzésébe is, hogy képesek legyenek az akár többszöri szakmaváltásra is. Pénzügyi stabilitásuk megőrzése érdekében pedig különösen fontos a hosszú távra történő öngondoskodás megkezdése már a jelenben, legyen az nyugdíj-előtakarékosság vagy épp valamilyen megtakarítási célú életbiztosítás.