Mindössze egy hónapig bírná fizetés nélkül a magyarok jelentős része
Nagyot emelkedtek az elmúlt években a magyarországi átlagbérek. Idén júniusban például a kedvezmények nélküli nettó átlagfizetés megközelítette a 335 ezer forintot, ami éves szinten több mint 15 százalékos emelkedés. A korábbi években – 2017 és 2021 között – éves szinten 9-13 százalékkal emelkedtek az átlagos nettó bérek.
A K&H biztosjövő-felmérése évek óta méri, hogy mekkora időszakot tudnának áthidalni fizetés nélkül a 30–59 éves korosztály tagjai, ám ez az időszak a béremelkedésekkel párhuzamosan nem nőtt számottevően. A reprezentatív kutatás idei második negyedéves eredményei szerint ugyanis
a válaszadók átlagosan hét hónapra elegendő spórolt pénzzel rendelkeznek,
az elmúlt éveket nézve viszont az látszik, hogy 2017-ben ez nyolc hónap, 2018-ban hat hónap volt, majd 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben egyaránt hét hónapot tett ki.
Hónapok kontra tartalékok
A részletes eredményekből ráadásul az is látható, hogy a válaszadók 36 százaléka mindössze egy hónapig tudná fedezni a kiadásait, ha nem jutna fizetéshez. Ez az arány lényegében megegyezik az elmúlt öt év eredményével. Az idei kutatás szerint a megkérdezettek 23 százaléka három hónapig, 14-14 százalékuk hat hónapig, illetve egy évig, 5 százalék pedig több mint két évig tudna megélni a fizetése nélkül.
Az, hogy a fizetések emelkedése nem igazán látható a fizetés nélkül finanszírozható időszak alakulásán, részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt években a többletet sokan beruházásokra, például lakásfelújításra, autóvásárlásra, tartós fogyasztási cikkek beszerzésére fordították. Ezt részben alátámasztja, hogy a kiskereskedelmi adatok szerint a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszerek forgalmának volumene 2017-től 2019-ig évente 9-10 százalékkal nőtt éves szinten, a koronavírus-járvány miatt 2020-ban mindössze 0,3 százalékos volt a többlet, 2021-ben pedig már majdnem 5 százalékos volt a bővülés.
Belefér-e a spórolás?
A kutatás a megtakarítási szokásokra is választ adott. Az idei második negyedévben a 30–59 évesek negyede nem tudott vagy nem is szokott félretenni. Ez jókora növekedés az egy évvel korábbi értékhez képest, amikor 18,4 százalékos volt az arányuk.
Azoknak az aránya 33 százalék, akik rendszeresen spórolnak, és a kérdéses összeget már a hónap elején elkülönítik, 12 százalék a hónap végén megmaradó pénzből gyarapítja a tartalékát, míg a megkérdezettek 15 százaléka akkor tesz félre, ha nagyobb összeget kap.
A K&H szakértői szerint az idén kialakult bizonytalan helyzetben, a meredeken emelkedő infláció mellett kulcskérdés a megtakarítás. Akiknek van rá lehetőségük, azoknak mindenképp érdemes különböző megtakarítási konstrukciókat keresniük, hogy a spórolt pénz ne veszítsen az értékéből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.