Navracsics Tibor: senki ne várja, hogy a bizottság elnöke könnyes szemekkel lezárja a jogállamisági eljárást

Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásért felelős miniszter Balázs Péterrel, a Bajnai-kormány külügyminiszterével és egykori EU-biztossal vitázik az Európa Pont szervezésében. A beszélgetés apropója Ursula on der Leyennek az unió helyzetéről szóló évértékelő beszéde és annak magyar vonatkozása. Ugyanis ilyen van bőven az EU-s politikai csatáknak, az Európai Parlamentben tartott vitanap és Magyarország választási autokráciának bélyegzése újabb szintet jelenthet ebben a küzdelemben.

A héten nagy port kavart a magyar sajtóban Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos július 20-i keltezésű, a magyar kormánynak címzett levele, amelyben 3500 milliárd forint forrás kifizetésének felfüggesztését lengette be. Arról már kevesebb szó esett, hogy a kabinetet korábban gyakran kritizáló politikus a múlt héten kifejezetten békülékeny hangot ütött meg, azt mondta, hogy ha a tárgyalások jelenlegi légköre fennmarad, akkor az egyeztetések eredményesek lehetnek. Egyúttal jelezte, konkrét lépéseket vár, mielőtt szeptember 22-én a bizottság elé terjeszti a dossziét. Arra viszont nem lehet számítani, hogy az uniós nyomásgyakorlás enyhülne, az Európai Bizottság ugyanis várhatóan már most vasárnap pénzügyi szankciót javasol hazánk ellen, és azzal a megjegyzéssel fogja előterjeszteni javaslatát a pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy az lehetőség szerint adjon időt az Orbán-kormánynak az ígéretei végrehajtására; erre a hírek szerint egy-három hónapot kaphat.

A VG-nek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke azt mondta, Magyarország elkerülheti a forrásvesztést, miután szerinte az Európai Bizottságnak is érdeke, hogy legyen megállapodás, ám sok jóra nem lehet számítani, ami a tárgyalások hangnemét illeti, miután „Brüsszelben is rájöttek, hogy keményebb hangnemre van szükség a magyar kormánnyal szemben”. Mindez nem független attól sem, hogy az uniós testületnek eközben lavíroznia is kell, az Európai Parlament felől érkező nyomásnak is meg kell felelnie. A szakember szerint október-november körül lehet megállapodás az uniós forrásokról, az első kifizetések legkorábban jövő tavasszal érkezhetnek.

Miről beszélt Ursula von der Leyen? 

Balázs Péter kezdte a beszélgetést, aki szerint a modellek konfliktusáról is szól ez a háború, az egyközpontú vezetés kontra nyugati pluralizmus, és e kettő között helyezkedik el Ukrajna. A volt külügyminiszter szerint ebben a csatában a Nyugat fog győzni. 

Navracsics Tibor szerint a bizottság elnökének a beszéde kifejezetten militáns volt, sok szempontból hasonlított az amerikai elnök beszédeire, ugyanakkor a kezéből több eszköz hiányzik, ami az amerikai elnök mögött ott van. Ilyen az egységes politikai közösség, ahogy az amerikai elnöknek jogszabályalkotó hatóköre és a globális médián keresztül napirendformáló hatása is van. Ursula von der Leyen megpróbálta kihasználni az orosz–ukrán háború adta lehetőséget, a fegyveres konfliktust is úgy értékelte, hogy az valójában az EU ellen folyik. 

Protekcionizmus útján az EU?

Navracsics az ársapkákról azt mondta, hogy az egy protekcionista lépés, a szabadpiac elvével szembemegy. Szerinte ez egy jel, hogy az EU érzékeli, hogy a szabadpiaci gondolkodás mentén nem tudja megnyerni a csatát. Végül levették a napirendről, ám valószínűleg átdolgozzák. A miniszter szerint a dolog iróniája, hogy az ukrán különút ott kezdődött, hogy az EU és Ukrajna alá akart írni egy megállapodást, amely részévé tenné az egységes belső piacnak, miközben sem Magyarország, sem Románia nem teljes mértékben a része annak. Balázs Péter szerint csak az első lépés a vámok felfüggesztése Ukrajnával, a teljes belső piactól ugyanakkor még nagyon messze van, ehhez konszolidálni is kell, egy megszilárdult piacgazdaságra lesz szükség a háború sújtotta országban.

Zöld-, digitális piacgazdaság az unió célja, miközben újranyitják a szénerőműveket

Navracsics Tibor attól tart, hogy az energiaválság miatt szétszakad az unió, ugyanis az enerigaforrásokat tekintve nagyon megosztott a kontinens. A saját tapasztalata is az, hogy amikor az európai energetika helyzetről beszélget uniós partnerekkel, mindenki a saját országából indul ki. Egy dán a szélerőművekre épít, egy lengyel a szénre, a francia pedig atomenergiára. Hiába van egységes és szép európai jövőkép, hosszabb távon a kontinentális országok között egy törésvonalat hoz létre. Balázs Péter elismerte, hogy „kicsit visszafelé megyünk”, szerinte kényszerhelyzetben vannak a politikusok, ugyanakkor a döntések biztos, hogy gyorsabban mennek át ilyenkor.

Magyarországnak üzent a Bizottság elnöke

Nem Magyarországra volt kihegyezve a beszéd Navracsics szerint, bár azt elismerte, a korrupció ügyében hazánkra célzott, az igazságszolgáltatás függetlensége esetén pedig a lengyelekre. 

Szerinte ez nem volt politikai támadás, inkább arról van szó, hogy folyó ügyekre a Bizottság elnökének reagálnia kellett. Szerinte ezek dedikált problémák, amelyeket valamiért, döntően politikai okokból, csak Magyarországra és Lengyelországra hegyeznek ki. Abban bízik,hogy a bizalmatlanságot, ami kialakult az elmúlt években, tud javítani a felek között. 

– ismerte el. Balázs Péter hozzátette, valóban a bizalmatlanság a fő probléma, főleg, hogy a hátország sem támogatja kellőképpen, utalt a sokat kritizált magyarországi jogszabályalkotási gyakorlatra. Szerinte látszik, hogy veszteség nélkül nem ússzuk meg, hogy mennyivel, az más kérdés. 

Egységes lett az EU a háború miatt

Navracsics Tibor nem gondolta volna egy évvel korábban, hogy az EU a külpolitikában ilyen egységet tud felmutatni, mint amit a háború első percében sikerült, kezdve a szankciókkal. Balázs Péter annyit tett hozzá, hogy a valódi problémák idején az EU képes összefogni, szerinte ebben van egyértelmű dinamika.

Közvetlenül Brüsszelhez fordulni EU-forrásokért?

Az EU-nak nincs apparátusa, hogy a civil szervezetek közvetlenül Brüsszelhez forduljanak forrásokért. Navracsics szerint ugyanis a kormányok mögött van egy struktúra, amely kormányközi megoldásként jött létre. Ráadásul ez Brüsszelnek is ad egy struktúrát a pénzek ellenőrzéséhez. Balázs Péter meglepő módon egyetértett, szerinte a mostani jogállamisági vita is ezt támasztja alá, ugyanakkor a nagyvárosok esetén más a helyzet, mivel ott is van struktúra. 

Meddig maradnak felfüggesztve a maastrichti kritériumok?

A tárcavezető szerint vissza kell jönnie a szabályoknak, a jövőben valószínűleg egy rugalmasabb rendszer lehet. Ezen a téren vannak jól látható prioritások, amelyek miatt nagyobb szabadságot kaphatnak a tagállami költségvetések. Ugyanakkor jelezte, hogy a korábbi szabályok hitelessége sokszor megkérdőjeleződött, miközben Magyarországon számon kérték, míg Franciaországban nem kellett betartani.

Csak magyarok vetik fel az Európai Ügyészséghez való csatlakozást

Navracsics Tibor egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozást senki nem várja el Magyarországtól, általában csak magyarok szorgalmazzák. Ráadásul Kövesi főügyész szerint kiváló a kapcsolat a hazai szervekkel.

Lebénult a bővítési mechanizmus

Balázs Péter szerint lebénult a bővítési mechanizmus, egyben fel lehetne venni a balkáni országokat. Most Ukrajna tagjelölti státusza megmozdított valamit. „Valami történni fog” – tette hozzá. Újra felmerült egy európai konvent, ami korábban egy 105 tagú szervezet volt, ebből lett a lisszaboni szerződés. Ennek a politikai feltételei ugyanakkor nem adottak a volt külügyminiszter szerint. Egy olyan kegyelmi állapotra lenne szükség, mint amilyen a 2000-es években volt, ma azonban nem ez a helyzet.

Az integritási hatóság lehet a megoldás kulcsa

– mondta, és szerinte az első benyomások is ezt támasztják alá. Az elől a kérdés elől, hogy van-e B terv, kitért, de szerinte bármi szóba jöhet, hajlandók tovább tárgyalni. Abban bízik, hogy az év vége előtt a két megállapodást alá tudják írni. 

Balázs Péter szerint a korrupcióellenes hatóság szükséges, de nem elégséges feltétele a pénzcsapok megnyitásának. 

Az egységes európai energiahálózat nem realitás

Navracsics nem zárja ki, hogy egyszer megvalósul, de szerinte ma Európa mint egységes energiahálózat nem működik. Emlékeztetett, a horvátok sokáig meg sem építették az LNG-terminált, ahogy az interkonnektorok megépítése is döcög. Sem a politikai akarat, sem a források nem állnak erre rendelkezésre.