Még mindig rengeteg élelmiszer végzi a kukában

Az élelmiszer-pazarlás 2016 és 2021 között 24 százalékkal csökkent a háztartásokban – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során. A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kilogramm élelmiszert dobunk a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszer-pazarlási szokásait. A kutatók már három alkalommal, 2016-ban, 2019-ben és 2021-ben mérték fel európai uniós módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszer-hulladékokat a háztartásokban.

Az adatok javuló tendenciát mutatnak, hiszen az első, 2016-os eredmények alapján a magyarok fejenként évi 65,5 kilogramm élelmiszer-hulladékot termeltek évente, amelynek csaknem a fele, 33,1 kiló volt a tényleges pazarlás. A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2019-re 31,9 kilóra mérséklődött, a legfrissebb adat pedig 25,2 kilogramm.

Az elvégzett mérések tehát javuló tendenciát mutatnak. Ezen belül különösen látványos eredményt ért el a lakosság a pékáruknál: öt év alatt fejenként 3,1 kilóval sikerült csökkenteni az egy év alatt szemétbe dobott kenyér, kifli és zsemle mennyiségét. Ezenkívül a készételekkel is sokkal takarékosabban bánunk, ebben a kategóriában a csökkenés 2,6 kiló/fő/év volt.

Ezt a friss zöldségek és gyümölcsök (4,5 kilogramm/fő/év), valamint kenyér és az egyéb pékáruk (3,4) követik, de a tejtermékekből is nagy mennyiség (2,4) landol a szemetesben.

Szeptember 29-e az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja, így különösen örömteli, hogy a felmérések alapján a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel.

A feleslegesen megvásárolt élelmiszerekből 450 ezren lakhatnának jól egy éven keresztül, napi három bőséges étkezéssel számolva. Ezért is kiemelten fontos a folyamatos edukáció, amelyben hatékony segítséget nyújtanak a Nébih Maradék nélkül programjának felületei.

További adalék, hogy világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszer-veszteség 50-60 százalékáért felelősek. Nem véletlen, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között szerepel, hogy felére kell csökkenteni a háztartások élelmiszer-pazarlását 2030-ig.

A kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy egyre többeket foglalkoztat az élelmiszer-hulladékok környezetbarát elhelyezésének módja is, öt év alatt csaknem hét százalékkal növekedett a komposztálandó maradékok aránya.

Ha nem változtattunk volna a fogyasztói szokásainkon, vagyis a 2016-os pazarlási szintet tartottuk volna, akkor ez az összeg 44 ezer forint lenne. Fejenként tehát átlagosan 9000 forintot spóroltunk meg a tudatosabb vásárlással, ételkészítéssel és -tárolással.