Brutális mértékben bővül a streamingpiac, de aránytalan a bevételek elosztása
Robbanásszerűen növekszik a streaming-előfizetők száma és a zenehallgatással eltöltött idő világszerte, ezzel párhuzamosan dinamikusan emelkedik a szolgáltatásból származó bevétel is. A piac gyors bővülése azonban új kihívás elé állítja az érdekelteket, rávilágítva arra a növekvő problémára, amit az európai szerzőijog-kezelő szervezetek által megrendelt független tanulmány érzékeltet. E szerint a streamingszolgáltatás bevételeiből a piaci tortából meglepően eltérő arányban részesülnek a szereplők.
A szolgáltató platformok a díjak 30 százalékát tartják meg, a kiadók és az előadók együttesen 55 százalékot kapnak, miközben a szerzőknek a zeneműkiadókkal együtt csupán a bevételek 15 százaléka jut. Ez elfogadhatatlanul kevés, indokolhatatlanul nagy a különbség.
A hangfelvétel-kiadók részesedési aránya a fizikai hanghordozók idejét idézi, holott a költségek szerkezete már jelentősen megváltozott
– összegezte a szétosztási rendszer anomáliáit az Artisjus jogvédő iroda üzleti transzformációs igazgatója, Tóth Péter Benjamin a VG-nek.
Az online streaming-díjbevételek felosztási rendszerének újraszabályozása halaszthatatlanná vált, ugyanis a szerzői jogdíjak egyre nagyobb része származik ebből a forrásból. Magyarországon is mérföldkőhöz érkezett a piac, míg tavaly 65 millió, az idén már több mint 250 millió forint szerzői jogdíjat fizettek ki a streamingdíjak felosztásából. Ezzel az új platformról származó összeg először haladja meg a rádiós lejátszások utáni jogdíjakét, ami a televíziós és a koncertbevételek után immár a harmadik legnagyobb falat a jogdíjtortából.
Változtatásra van szükség a független tanulmány szerint a lejátszási listák összeállításának metódusában is, mert az a sztároknak kedvez, és hátrányos helyzetben tartja a többieket. Az európai szerzőijog-védők új törekvése, hogy az európai zenei piac védelme érdekében legyen egy úgynevezett európai kvótalimit, ami a playlistekben a helyi dalok szerepeltetési arányának minimumát határozná meg.
A magyar dalok egyre kedveltebbek a hazai közönség körében, öt éve a top 100 dal egy-két százaléka volt magyar, az idén már több mint 60.
A magyar streaming-előfizetői tábor tavaly a világon a legnagyobb arányú bővülést könyvelhette el, de globálisan a növekedést az olcsóbb szerződések, a családi és baráti csomagok jelentették, és ez nem tesz jót a szektornak – jegyezte meg Tóth Péter Benjamin. A jogdíjpiramis teteje mindig meredek volt, nagyon kevesen jutnak nagy bevételhez, az alja pedig elterülő, széles, miután az előadók és a szerzők nagy többsége minimális jövedelemre tesz szert. Magyarországon mintegy 15 ezer dalszerző él, zömében nem a szerzői jogból, hanem más főtevékenységből.
A slágerközpontú streamingpiacot jellemzi a tanulmány a Spotify működésével, ahol az összes lejátszás 90 százaléka 57 ezer előadóhoz köthető, míg a katalógusban fellelhető 8 millió olyan előadó, akiknek a 93 százaléka kevesebb mint ezer hallgatóhoz jut el havonta. A sokszereplős zenei piacon az esélyegyenlőség jegyében új és sokszínűbb zenei listákra, komplexebb szempontokon nyugvó szerkesztésre van szükség, hogy a kezdő előadók és a rétegzene is szélesebb közönséghez jusson el.
A téma a jogalkotás felé keresi az utat európai és nemzeti szinteken. Mint az Artisjus szakértője rámutatott: a rádiós szabályokhoz hasonlóan egyértelmű, átlátható és a zenei piac minden szereplőjét arányos bevételszerzésre jogosító törvényi háttér megalkotására van szükség. A jogvédők törekvéseinek a független európai kutatás vélhetően kellő alapot és nyomatékot ad – remélik a magyarországi szövetségnél.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.