Szeptemberben Budapesten 341 újlakás-beruházás volt folyamatban, ezekben 28,8 ezer lakás épült.
A projektek száma 15,6 százalékkal, a lakásoké pedig 3,6 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban
– összegezte Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A szakértő a VG-nek eljuttatott közleményben arról írt, hogy a lakásállomány 36,9 százaléka, azaz 10,6 ezer lakás tervezett, ami 8,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A hirdetett lakások száma 17,8 százalékkal csökkent, így már csupán 5,1 ezer volt. Bár ez a szám jelentősen alacsonyabb a korábbi évekhez képest, az előző negyedévnél így is 2 százalékkal magasabb. Az idei harmadik negyedévben 33 új projekt és nagyjából kétezer lakás jelent meg online felületen. Mindeközben 29 projektben 1800 lakás kivitelezése kezdődött el.
Tovább nőtt a fővárosban hirdetett projektek kínálati átlagára, jelenleg négyzetméterenként 1 millió 501 ezer forint, ami jelentős, 30,4 százalékos növekedés a tavalyi harmadik negyedévhez képest.
Mindazonáltal a városrészek között is jelentős különbség van: 911 ezer és 2565 ezer forint között váltakozik kerületenként az átlagos kínálati négyzetméterár.
A legdrágább projekt négyzetméterára már 3,9 millió forintra nőtt
– ismertette Soóki-Tóth Gábor.
A legdrágább kerületek sorrendje a kínálati négyzetméterárak tekintetében kismértékben változott: az első helyen holtverseny alakult ki a II. és XII. kerület között, amelyek átlagos kínálati négyzetméterára 2,56 millió forint. A dobogó harmadik fokán végzett az I. kerület, 2,32 millió forinttal. A 4. és 5. helyen az V. és a VI. kerületben már 2 millió forint alatti átlagos négyzetméterárak voltak (1,96 és 1,84 millió forint).
Az új építésű projektekben csupán három kerületben nem haladta meg az átlagos négyzetméterár az egymilliós határt. A XXIII. kerületben 911 ezer, a XX. kerületben 927 ezer és XVIII-ban 956 ezer forint.
A legdrágább kerületekben jellemzően kevesebb lakás épül, csakúgy, mint az olcsóbb, külső pesti kerületekben. A legtöbb kerületben a fajlagos átlagár 1,5 millió forint körül alakul, de Budán a III. és XI. kerület kicsit drágább, míg a XXII. kerület valamivel olcsóbb
– hangsúlyozta az elemzési vezető. Hozzátette: a meghirdetett lakások számának csökkenése együtt járt az árak emelkedésével, miközben a tervezett projektek száma változatlan maradt.
Ez azt mutatja, hogy
a beruházók elkezdik ugyan az engedélyeztetési eljárást, de a hirdetéssel kivárnak, a vevők viszont sietnek a vásárlással. Mindez a romló hitelezési feltételekkel, az energiaválsággal és a szomszédban dúló háború szülte bizonytalansággal együttesen magyaráztató.
A legtöbb projekt és lakás a XIII. kerületben épül, amely évek óta stabilan tartja magát az első helyen. Angyalföld – a maga 68 projektjével és 8,7 ezer, épülő és tervezett lakásával – kiemelkedik a kerületek közül, de a városrészen belül korábban már előfordultak ennél magasabb számok is.
Angyalföld legnagyobb kihívója a budai oldalon eddig a XI. kerület volt, ám a projektek számában a III. kerületet most ismét a második lett.
A legkevesebb lakás továbbra is az I. és V. kerületben épül, amelyekhez újabban csatlakozott a XX. és XXII. kerület, ahol szintén száz alatti az épülő lakások száma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.