Elemző: reális esély van az egy számjegyű inflációra 2023 végére

Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor megismételte azt a kormányzati célkitűzést, hogy 2023 végére egy számjegyű legyen az infláció idehaza. A miniszterelnök szerint egyébként ha nem lennének hatályban az Oroszország elleni uniós szankciók, a pénzromlás üteme legalább a felére csökkenne.

Februárra várható a tetőzés

Az infláció még mindig felfelé kúszik, ráadásul szeptemberben tapasztalható volt egy – elsősorban technikai – megugrás, mivel a Központi Statisztikai Hivatal ekkor számolta el a rezsicsökkentés átalakítását. S bár ez egy egyszeri nagyobb emelkedés volt, a következő hónapokban is nő az infláció mértéke – igaz, nem olyan ütemben, mint szeptemberben –, aminek az elsődleges oka még mindig az élelmiszerárak növekedése. Utóbbiban szerepet játszik a forint történelmi gyengülése és az is, hogy az aszály alapvetően írta át a nyersanyagpiaci árakat – mondta az ING Bank vezető elemzője a VG megkeresésére.
Virovácz Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, így 

Az ezt követő első hónapokban még lassabb ütemű csökkenés várható, de utána a bázishatások érvényesülésével minden bizonnyal egyre dinamikusabb lesz a mutató zsugorodása – magyarázta, hozzátéve, hogy számításai szerint ha nem lesz újabb sokk a világpolitikában, és normalizálódik az inflációs környezet, akkor mindenféle beavatkozás nélkül elérhető, hogy egy számjegyű legyen a pénzromlás mértéke idehaza 2023 végére.

Az éves átlagok magasak lesznek

Megjegyezte ugyanakkor, hogy ettől függetlenül az éves átlagok nem mutatnak majd kedvező képet, hiszen a 2022-es mérték 14 százalék fölötti lehet, jövőre pedig ennél is magasabb, 16 százalékos szinten alakulhat az év/év alapon számolt pénzromlás. 

– mondta. A szakértő többször is hangsúlyozta, hogy a rizikófaktorok nagyon jelentősek, hiszen nincs vége Ukrajnában háborúnak, és továbbra is erősek a deglobalizációs, valamint dekarbonizációs törekvések.

Mekkora a mozgástér?

Arra a kérdésre, hogy az állami beruházási stop hozzájárulhat-e az infláció csökkenéséhez, Virovácz Péter azt válaszolta: az irány helyes, mert jelenleg igenis vissza kell fogni a gazdaságban az aggregált keresletet, aminek az egyik formája az állami invesztíciók visszafogása. Ez javítja a költségvetés egyensúlyát, a folyó fizetési mérleget, és bár sok áttéten keresztül, de középtávon fékezheti az inflációt is.
Az elemző arról is beszélt, hogy 

ennek ugyanis – normális körülmények között – a növekedés összeroppanása lehet az ára a hitelezés visszafogásán, a törlesztőrészletek növelésén és a megtakarítási hajlandóság ösztönzésén keresztül.