Elemzők: a nyári rekordfoglalkoztatás után szeptemberben megkezdődtek az elbocsátások

Szeptemberben a munkaerőpiacot továbbra is rendkívül magas foglalkoztatás és alacsony munkanélküliségi szint jellemezte, azonban már látszik a foglalkoztatás tetőzése és a munkanélküliség minimális emelkedése – értékelte kommentárjában a ma reggelt megjelent foglalkoztatási adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője

Regős Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a havi alapú emelkedés minimális, a statisztikai hibát alig haladja meg, tehát ezeket értelmezhetjük úgy, hogy már látszanak a válság első jelei a munkaerőpiacon, érdemi változásról azonban nem lehet beszélni. Jelezte, hogy a háromhavi mozgóátlagot tekintve az éves alapú növekedésben az elsődleges munkaerőpiac, illetve a külföldi telephelyen dolgozók számának emelkedése játszott szerepet, míg a közfoglalkoztatottak száma csökkent. Ez szerinte azt is jelenti, hogy a járvány során hazaköltözők egy része ismét külföldön keresheti a boldogulását, azaz újra figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkaerő ne áramoljon külföldre, sőt, ez a folyamat megforduljon.

Megjegyezte továbbá, hogy az előző év azonos időszakához képest két fejlett régióban, a Nyugat-Dunántúlon és Budapesten nőtt leginkább (bár nem jelentős mértékben, 0,5, illetve 0,3 százalékponttal) a munkanélküliségi ráta. „Ez azt jelenti, hogy a válságkezelés során nem szabad kizárólag az elmaradottabb régiókra koncentrálni, még akkor sem, ha a kiinduló helyzet ott rosszabb” – figyelmeztetett Regős Gábor.

– írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint bár hibahatáron belülinek tekinthetők a változások, azokból egyelőre nem lehet ebből levonni érdemi következtetést. Szerinte a vállalatok szépen lassan elkezdtek alkalmazkodni az emelkedő költségekhez, és egyre többen a létszámleépítésben látják a megoldást, miközben egyre kevésbé képesek az emelkedő költségeket az áraikban érvényesíteni. „A korcsoportokban való változást figyelve az is szembetűnő, hogy a vállalatok elsősorban az 55 év feletti munkavállalókat bocsáthatják el. Itt látható ugyanis a munkanélküliségi ráta legmarkánsabb emelkedése. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a nyári szezonális munkák végeztével a 24 év alattiaknál is komolyabb átrendeződés figyelhető meg” – mondta.

Regős Gábor szerint a következő hónapok meghatározók lesznek a munkaerőpiac alakulása szempontjából. A magas energiaárak a vállalatok egy részének túlélését veszélyeztetik, és ez a foglalkoztatás visszaesésével járhat. „Mivel azonban a munkaerőhiány továbbra is jelentős, a munkájukat elvesztők egy része állást találhat máshol. Ezt elősegíthetik átképzési programok, illetve a felvételi követelmények enyhítése. Mindezeket figyelembe véve a foglalkoztatás esetén csak kisebb mértékű, bár észrevehető mérséklődésre számítunk” – fogalmazott.

„Ez magában hordozza az aggregált kereslet mérséklődését. Mindez a vállalatok megemelkedett költségei mellett (energia, szállítás, nyersanyag, munkaerő, árfolyam stb.) egyre nehezebbé teszi a már rendkívül magas inflációs környezetben a költségek további áthárítását, így folytatódhat a létszámcsökkentés. Ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta további emelkedésére számítunk, az esztendő vége felé 4 százalék körüli mutatóval. A jövő év közepe felé tetőzhet a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék közelében, ami még mindig egy viszonylag feszes munkaerőpiac képét mutatja” – írta az ING Bank elemzője.