késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nemhogy elengedi, inkább még jobban kiterjeszti a kormány az árstopokat Magyarországon
Nem csak EU-s helyzetelemzést tartott a kormány a szerdai ülésén, hanem gazdasági kérdésekről is tárgyalt, és ezekben három fontos döntést is hozott – jelentette be Gulyás Gergely a mai kormányinfón.
A kancellárminiszter elmondta, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók Országos Szövetségének kérésére
- kiterjesztik a kamatstopot a kkv-k hiteleire,
- meghosszabbítják a Széchenyi Kártya-hitelprogramot,
- gyármentő programot hirdetnek.
A kabinet álláspontja szerint Európában szankciós infláció van, ami miatt drágul az energia, a szállítási költségek, az élelmiszerek és a családok mindennapjai.
Az ország energiaszámlája tavaly 7, az idén 17 milliárd euró.
Ezzel szemben védekezik az ország. Ugyanakkor ennek úgy kell megtörténnie, hogy el lehessen kerülni a recessziót. A lépéseket a kormány a jegybankkal összehangolva teszi meg.
Brutálisan csökken a kkv-k kamatszintje
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a részletekről elmondta, hogy a kamatstop kiterjesztése a változó kamatozású, forinthitelekre érvényes. A referencia-időpont, ahol stoppolják a kamatokat, június 28., amikor 7,77 százalék volt a bankközi három hónapos kamatláb. Mára ez a 17,69 százalékra ugrott, ez egy hete van érvényben. Aki már átárazódott, az is erre a szintre kerül vissza. A program november 15-től indul és jövő július 1-jéig lesz érvényben.
Az intézkedés mintegy 60 ezer cégnek jelent segítséget.
A programba automatikusan bekerülnek az érintettek. Körülbelül 100 ezer hiteléről van szó, ezek 2000 milliárd forintnyi kölcsönt tesznek ki. A különbözetet a bankrendszer fizeti, ez a következő fél évben mintegy 80 milliárd forint lehet. Nagy Márton ugyanakkor megjegyezte, hogy a növekvő kamatlábak miatt a bankrendszer extraprofitra tesz szert, így ebből kigazdálkodható ez a tétel.
A gazdaságfejlesztési miniszter ismertetése szerint a kkv-hitelállomány durván 40-45 százaléka változó kamatozású. A részletszabályokon még dolgoznak, de nemsokára megjelennek a Magyar Közlönyben. A forgóeszköz- és beruházási hitelek többsége a kamatstop alá esik majd. Hangsúlyozta, nem lehet megengedni, hogy 20-25 százalékon pörögjenek a vállalati hitelek kamatai. Az is elhangzott, hogy az energiaintenzív ágazatokban dolgozó kilencezer kkv közül október 20-tól eddig közel ezer jelentkezett az állami rezsitámogatásra a www.energiatamogatas2022.nffku.hu oldalon. Ebben a programban jövőre zöldberuházási támogatást ad a kormány.
A Széchenyi-kártya-program jövő év első felében folytatódik, ezt a Kavosszal közösen üzemeltetik. De 3,5-ről 5 százalékon fixálódik a kamat január 1-jétől az adott futamidő végéig.
Ez még mindig kedvező a piaci szinthez képest, ami 20-25 százalék körül is lehet.
A kamattámogatást a kormány átvállalja azért, hogy ösztönözze a bankokat arra, hogy kihelyezzék ezeket a pénzeket, hogy a kkv-szegmens ne essen ki a hitelpiacról. „A termékek körét áramvonalasítottuk, marad a beruházási, a forgóeszköz-, a turizmus-, egy agrár- és egy mikrohitelkártya” – ismertette.
A gyármentő programot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a kormányinfó előtt bejelentette. Ennek értelmében a program november 2-től indul el. Első körben 150 milliárd forint összértékű támogatást nyújtanak a nagyvállalatok energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz, Budapesten 30, vidéken 45 százalékos támogatásintenzitással. Azok a vállalatok pályázhatnak, amelyek minimum 200 millió forintos fejlesztés keretében bővítik az energiaellátási kapacitásukat, például napelemeket telepítenek.
Gazdasági eszközzé válhat a bankadó
Nagy Márton arról is beszélt, hogy a kabinet előtt van a bankadó módosításának ügye. A fókusz az lenne, hogy ezt a közterhet ne csak fiskális eszközként, hanem gazdaságiként is lehessen alkalmazni. A támogatott hitelek eshetnek ebbe a körbe bele, így például a Széchenyi-kártya termékei, amelyeknél a kockázat 80 százalékát az állam futja, 20 százalékot a pénzintézetek.
De lakossági oldalon a csok, a falusi csok is bekerülhet.
Ha a bankok segítenek, akkor támogatják a növekedést, és ez a lakosságnak, a kormánynak, valamint a hitelintézeteknek is jó. A kabinet a Magyar Bankszövetséggel a jövő héttől együtt dolgozik egy programon, hogy azok a hitelintézetek, amelyek többet kölcsönöznek, alacsonyabb bankadót fizessenek, amelyek kevesebbet, azok többet.
Az EU-csúcs, amin minden sikerült
Nagy jelentőségű találkozó volt a héten Brüsszelben, amin egy jó kompromisszum született – fogalmazott Gulyás Gergely. Az Európai Bizottság javaslatai azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy ha elfogadják őket, Magyarország nem jut elegendő gázhoz, annak ellenére, hogy hosszú távú szerződései vannak Oroszországgal. Ezek a megállapodások a jelenlegi helyzetben kulcskérdések. Sikerült megakadályozni a gázársapka alkalmazását és megvédeni mindent, ami fontos Magyarország szempontjából.
Ugyanakkor az EU döntése nyomán is folytatódhat a gázárcsökkenés, ami ősz óta figyelhető meg.
Mivel ez a magyar kiadások és a devizaigény szempontjából is előnyös, hazánk amit lehetett elfogadott a javaslatok közül, abban bízva, hogy az abnormálisan elszabadult árak normalizálódnak.
Jön a várva várt napelemrendelet
Nagy valószínűséggel hétfőn megjelenik a kormányrendelet a napelem-telepítés szabályozásának átalakításáról – árulta el Gulyás Gergely. Emlékeztetett rá, hogy október 31-ig van lehetőség igénybejelentésre azoknak, akinek már van előjegyzése. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem kell fél-egy évet várni a kiépítésre, hiszen több helyen a hálózat első körben felújításra szorul. A határidő után viszont a visszatáplálás lehetősége szünetel.
A helyzet úgy néz ki, hogy van 3000 megawatt napenergia, amit jelenleg feltáplálnak a rendszerbe, 2026-ig pedig további 5000 megawattra van előjegyzés, ami naponta nő. Egyszerűen nem visel el többet a rendszer.
Amennyiben az uniós RRF-hitelrészt megkapja a kormány, abból elvégzi a hálózat modernizációját és újra megnyitja a visszatáplálás lehetőségét. A két tárcavezető egyöntetűen kiemelte: méltányos a cégek energetikai hatékonyságának a támogatása, mert a lakosságra rezsicsökkentett ár vonatkozik, ami a vállalati szférában nincs. Ráadásul ha a munkahelyeket meg akarják védeni, ahhoz támogatni kell a vállalkozásokat, vagyis a gyármentő program egyfajta munkahelyvédelem.
Fontos üzenetet küldött a kormány a családoknak
Nincs még végleges döntés az egyes családtámogatási elemekről, de egy biztos: bármilyen nehéz év is lesz a 2023, a családtámogatáson nem kíván spórolni a kabinet
– szögezte le Gulyás Gergely. Ezért a jövő évi büdzsében ugyanazokat a forrásokat rendelik ehhez, mint az idén. Semmilyen program nem marad el azért, mert ne lenne rá forrás. Ugyanakkor azt is meg kell vizsgálni, hogy melyik intézkedés mennyivel járul hozzá a gyerekvállaláshoz, és milyen gazdasági haszna van. Ezek a döntések egy hónapon belül megszületnek.
A küldetés neve: megfelezni az inflációt
Minden esélyünk megvan arra, hogy lefelezzük az inflációt – ezt szintén a gazdaságfejlesztési miniszter jelentette ki. Megjegyezte, igaz, hogy a következő hónapokban valamennyivel emelkedhet a drágulás üteme, de 2023-tól már csökkenni fog. Azt prognosztizálta, hogy
a jövő év végére egy számjegyű lesz az infláció.
Addig viszont maradnak az árstopok. Ezek kivezetéséről csak ennek teljesülése után lehet szó.
Értékelése szerint a nemzeti bank teljes erőbedobással harcol a pénzromlás ellen, aminek az eszköze a magas kamatok. A kormány ugyancsak minden erejével harcol, ennek eredménye, hogy az üzemanyagon, az élelmiszeren a rezsin és a kamatokon is árstop van. Hazánk, miközben a felére vághatja az inflációt, elkerülheti a recessziót is, sőt, egy százalék körüli növekedésre is képes lehet. Ez azért nagy eredmény, mert például Németország úgy tűnik, nem tudja elkerülni a gazdaság visszaesését.
Magyarország tartós felzárkózása nem szakad meg, jövőre is két százalék körül érhet közelebb az EU-s szinthez.
Átmeneti lassulás lehet 2023-ban, ami egy nehéz év lesz, viszont 2024-ben és 2025-ben 4-5 százalékos GDP-növekedés indokolt. Egy kérdésre kitért arra, hogy a stagfláció adott esetben a legrosszabb forgatókönyv, mert alacsonyan tartja a növekedést.
Szabadulna a fölös állami vagyontól az állam
Még mindig van olyan tulajdonrész az államnál, ami a piacon sokkal jobban hasznosulna. Nagy Márton azt mondta, hogy bár az idei évre ötmilliárd forint értékben terveztek állami vagyont értékesíteni, ez 25 milliárdra nő. A nagy értékű, használaton kívüli ingatlanokon túl
örökségből az államra maradó gyertyatartókig
jó néhány olyan tulajdonelem van, amitől szabadulna az állam. Ennek kapcsán stratégiailag felülvizsgálták az állami vagyont.
Előzmények
Ahogy arról a VG is beszámolt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő 11.30-kor rendkívüli kormányinfót tartott szombaton. Ők ketten a megszokott házigazdái a kormányzat legfőbb, rendszeres tájékoztatási eseményének, azonban ezúttal nem egyedül voltak.
Csatlakozott hozzájuk Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter nem először vendégeskedett a kormányinfón, azonban a jelenléte arra utalt, hogy fontos gazdasági bejelentésre készül a kabinet. Korábban ő volt az, aki ugyancsak a kormányinfó keretén belül ismertette az extraprofitadó részleteit, de legutóbb, nagyjából egy hónapja, szintén ő jelentette be, hogy a kabinet az energiaintenzív tevékenységet folytató vállalkozások számára támogatási programot indít.
A hírek szerint a kormány két másik nagy vállalkozói programról is tárgyalt, de ezekről korábban nem határozott.
Mostanra viszont úgy fest, hogy a szerdai maratoni kormányülésen erre is sor került.
Az egyikre, egy gyármentő programra biztosan. Ez az energiaintenzív vállalkozások üzemeinek energiahatékonyságot növelő beruházásait segíti. Itt működési támogatás nincs, viszont az adott beruházás költségének egy bizonyos százalékát az állam átvállalja.
Emellett elindul egy új munkahelyvédelmi akcióterv.
A kabinet úgy látja, hogy a következő hónapokban az elszabadult energiaárak miatt az energiaintenzív cégek olyan nehéz helyzetbe kerülhetnek, hogy a munkahelyek csökkentésével reagálhatnak.
Biztosan szó lesz a brüsszeli csúcsról és az uniós pénzekről. Az orosz–ukrán háború által kiváltott energiakrízis mellett az EU-val való aktuális tárgyalások hosszú ideje örökzöld témái a kormányinfónak. Ezúttal sem maradhatnak le a napirendről. Már csak azért sem, mert csütörtökön és pénteken kétnapos csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben, amin Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vett.
Péntek hajnalban jelentette be,
hogy Magyarország mentességet kapott az uniós gázársapka, illetve a közös gázbeszerzés alól.
A találkozón történtekről beszámolt Gulyás Gergely miniszter, ahogy arról is, hogyan halad az uniós pénzekről való megegyezés. Legutóbb Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója fogalmazott úgy a Reutersnek, hogy november közepére az Európai Bizottság összes követelményét teljesítik, így remélhetőleg zöld utat kapunk a kifizetések tekintetében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.