Magyarországon az elmúlt húsz évben csak kétszer fordult elő ilyen

Szeptemberben a központi alrendszer 181 milliárd forint többletet ért el, ami a megelőző nyolchavi jelentős hiány után felüdülésnek számít, az elmúlt húsz évben is csak két alkalommal (2016, 2019) realizált az államkassza magasabb szufficitet – mutatott rá a VG megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. A Magyar Államkincstár által közzétett adatokból kigyűjtve azért azt is megjegyezte, hogy a kilenchavi halmozott pénzforgalmi hiány még így is az éves előirányzat 85,4 százalékát tette ki, megközelítve a 2693 milliárd forintot. 

A szakértő hangsúlyozta, a szeptemberi többletben a korábbi hónapokhoz képest egyértelműen a kiadások visszafogása játszott szerepet, ezen a soron éves szinten 12 százalékos volt a visszaesés, miközben a bevételek – hasonlóan a megelőző hónapokhoz – jelentősen, 22 százalékkal növekedtek.

Természetesen egyhavi adatból messzemenő következtetést nem érdemes levonni, ám a központi költségvetés első kilenc hónapját vizsgálva megállapítható, hogy éves alapon a költségvetés bevételei 21,1 százalékkal, 21 665 milliárd forintra növekedtek. A gazdálkodó szervezetek befizetései 36,5 százalékkal bővültek, ezen belül a társasági adó esetében 35,3 százalékkal, de csaknem harmadával emelkedtek a pénzügyi szervezetek befizetései és a kisvállalati adóból származó bevételek is. A kata esetében 15,1 százalék volt a bővülés, itt a jogszabályváltozás hatása az októberi adatokban jelenik majd meg.

A különadók közül kiskereskedelmi adóból 43,3, az energiaellátók jövedelemadójából pedig 114,7 százalékkal folyt be több a költségvetésbe, mint a megelőző év azonos időszakában, de ide sorolható a bányajáradék is, amely soron a bevételek a tavalyi több mint négyszeresére emelkedtek, és meghaladták a 153 milliárd forintot.

Itt a szeptemberi adatok sem mutatnak lassulást, ami kedvező jel a fogyasztás fennmaradására a lassuló gazdasági növekedés idején, bár Molnár Dániel hozzátette: az áfabevételeket nemcsak a volumen, hanem az árak emelkedése is befolyásolja.

A jövedéki adóbevételek lényegében stagnáltak (plusz 1,3 százalék, 919 milliárd forint), míg a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevételek 22,2 százalékkal 208 milliárd forint közelébe nőttek. Személyi jövedelemadóból ezzel szemben 10,9 százalékkal kevesebb folyt be idén kilenc hónap alatt, mint tavaly, amelyben az év eleji, gyermeket nevelő szülőknek járó szja-visszatérítés játszott szerepet – enélkül ezen a soron is majdnem 20 százalékos bővülést látnánk, amely mögött a Makronóm Intézet elemzője szerint a kedvező munkaerőpiaci folyamatok és elsősorban a bérek dinamikus emelkedése húzódik meg. Szociális hozzájárulási adóból és járulékokból egyébként 11,4 százalékkal folyt be több a költségvetésbe, mint tavaly, vagyis az év eleji adócsökkentést a bérdinamika és a foglalkoztatás fennmaradása bőven ellensúlyozni tudta.

míg a kilenchavi teljesülés (816,9 milliárd forint) is csak kismértékű, 3,1 százalékos emelkedés 2021-hez képest.

A központi költségvetés kiadásai szeptemberben ugyan csökkentek 6,5 százalékkal, azonban az első kilenc havi 20,7 százalékos bővülésük 24 357 milliárd forintra még így is számottevő. Molnár Dániel kiemelte, a szeptemberi adatokból is látszik, hogy a kormányzat magán kezdte a spórolást, a központi költségvetés kiadásainak majd felét kitevő költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok soron következett be jelentős, 15,5 százalékos visszaesés, amellyel együtt is a kilenchavi kiadás 10,4 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. Szintén csökkentek szeptemberben az uniós programok kiadásai, 14,7 százalékkal, 121,1 milliárd forintra, ugyanakkor a halmozott január–szeptemberi kiadás ezzel együtt is jelentős, 68,1 százalékos emelkedést jelez.

A makrogazdasági elemző kiemelte a kamatkiadásokat: ezen a soron a költések egy év alatt 53,4 százalékkal nőttek, és meghaladták az 1274 milliárd forintot, vagyis a jegybanki szigorításnak és az emelkedő kamatkörnyezetnek igen negatív hatása van a költségvetés helyzetére.

Molnár Dániel úgy összegzett, hogy a gazdasági folyamatok (fogyasztás, infláció, bérdinamika, magas foglalkoztatás) a költségvetés helyzetét bevételi oldalról érdemben javítják, és tovább erősítik a kivetett különadók, így az uniós források beérkezésének akadozása kevésbé hagy nyomot. Kiadási oldalon látható viszont, hogy a költségvetési szigor érdemben javítja az egyenleget, amire szükség is van, mivel például a nyugdíjak emelése vagy a kamatok növekedése jelentős terhet ró a költségvetésre. Továbbá az év eleji kiadások (EU-s források megelőlegezése, szja-visszatérítés) pénzforgalmi fedezetét is most kell megteremtenie a kormányzatnak ahhoz, hogy a hiánycél tartható legyen.

Megjegyezte, előretekintve nem ilyen kedvező a helyzet. A kormányzati kiadások visszafogásának, a beruházások elhalasztásának negatív növekedési hatása is van, illetve rövid távon az energiaválsággal kapcsolatban további kiadási tételek is felvetődnek, mint a rezsicsökkentés fenntartása vagy a vállalatok támogatása. Emiatt is kiemelkedően fontos az Európai Bizottsággal való megállapodás, mivel a beérkező források javítanák a költségvetés helyzetét, valamint támogatnák a gazdasági növekedést, és így emelnék a bevételeket is.