Nem terhelték meg a büdzsét az évi eleji kifizetések, a megugró energiaárak viszont már látszanak a számokban
Nagyon úgy tűnik, hogy hiába aggatták a kritikusok a választási osztogatás címkéjét az év eleji kifizetésekre, alig látszódik a költségvetésben a 13. havi nyugdíj, a 25 év alattiak adómentessége, a családi adó-visszatérítés és egyéb juttatások január, valamint február folyamán való kifizetése.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján az első fél évben az eredményszemléletű hiány a GDP mindössze 3,5 százaléka volt, ami nagyon közel van a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz.
A hiányadatokban lévő eltérést és vele együtt a félreértéseket alapvetően a családi adó-visszatérítés elszámolása okozza, amely a közel 3000 milliárd forintos pénzforgalmi deficitben megjelent, az eredményszemléletűben nem, márpedig ez utóbbinak van jelentősége az uniós statisztikai adatokban.
Kifejezetten jól teljesített a magyar gazdaság az elmúlt negyedévekben, emiatt minden olyan mutatószám, amit a GDP-hez mérünk, kedvezően alakult – magyarázta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki jelezte, hogy nehéz tisztán látni, mert hiába volt az első fél év erős, a 7,3 százalékos növekedés után várhatóan lesz egy nagyon gyenge második hat hónap. Az adatokban ráadásul van egy folyamatos csúszás, tehát kell pár hónap, mire kiderül, hogy az adott negyedévben hogyan teljesített a gazdaság.
A feketeleves az ország energiaszámlája, a havi fizetésimérleg-adatok is megerősítik, hogy durván romlik a külkereskedelmi egyenleg
– mutatott rá a szakember, hozzátéve, egyre többet fizetünk az energiaimportért, ami nemcsak a folyó fizetési mérlegre, hanem a költségvetés egyensúlyára is komoly hatással van.
Nem véletlenül hozta meg a kormány még júniusban, az olajembargó és földgáz árának elszállásával egy időben a rezsicsökkentés és a kata átalakításáról szóló döntéseket, amelyek csak szeptembertől enyhíthetik a büdzsére nehezedő nyomást, ami elég jelentős. Csak az idén mintegy 2000 milliárdos pluszt jelent a költségvetésnek a rezsicsökkentés finanszírozása, illetve az állami intézmények megnövekedett energiaszámlája. Bár Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy a 4,9 helyett 6,1 százalékra emeli az idei hiánycélt, miután 740 milliárd forint értéktű pluszgázt szerez be a téli hónapokra, a kormány még így is elkötelezettnek tűnik a deficit tartása mellett.
Értesüléseink szerint ezzel is magyarázható a minisztériumoknál októberre elrendelt kifizetési stop, amelytől azt várja a kabinet, hogy a kifizetések jelentős része átcsúszhat a jövő év elejére, tehát az idei esztendő vége sokkal könnyebben teljesíthető a büdzsé számára.
A VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is megerősítette, hogy kifejezetten jól alakultak a hiányadatok 2022 elején, szerinte most sem lenne nagyobb gond a büdzsével, ám a jövő év már problémásabb. A KT már a költségvetés elfogadásakor javasolta a kormánynak, hogy dolgozzon ki alternatívákat, miután akkor látható volt, hogy pár hónap alatt alapvetően változtak meg a makrogazdasági feltételek. A miniszterelnök legutóbbi szavai szerint ez most december elején lehetséges, a kabinet minden bizonnyal megvárja a harmadik negyedéves GDP-adatokat, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal szokás szerint november közepén tesz közzé, azok alapján pedig megközelítőleg már felvázolható lesz a jövő évi makropálya. Itt a nagy kérdés pedig a növekedés lesz, pontosabban, hogy lesz-e egyáltalán, mivel erre az elemzők is egyre kisebb esélyt látnak. Sőt, úgy tűnik, hogy már a kormány sem túl optimista: Varga Mihály a közgazdász-vándorgyűlésen először beszélt arról, hogy nehéz lesz növekedéssel tervezni, ami a jövő évi hiányra is érdemi hatást gyakorol.
A 3,5 százalékos deficit, ami a júliusban elfogadott költségvetési törvényben szerepel, ezek alapján meglehetősen ambiciózusnak tűnik, bár Virovácz Péter úgy látja, hogy még így is tartható, ugyanis szerinte a beruházásoknál még mindig van a GDP 1-2 százalékát kitevő tartalék. A szakember nem zárja ki, hogy adott esetben futó projekteket is leállíthat a kormány, amivel tovább faraghatja a költségvetési kiadásait. Szerinte az uniós forrásokra már csak azért is nagy szükség van, mert azzal eleve számolt a kabinet a költségvetés tervezésekor, tehát abban nem lehet bízni, hogy az uniós pénzcsap megnyílása enyhítené a büdzsé feszességét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.