A gazdasági boom Debrecen kultúráját is átformálja

– Az ön által irányított területen jól körvonalazható koncepcióváltás kezdődött. Miért tartotta szükségesnek a kulturális élet ilyen mérvű átalakítását?  

– Egész pontosan nem én, hanem a városvezetés tartotta szükségesnek a koncepcióváltást, mert úgy ítélték meg, hogy a város érdekei ezt kívánják meg. 

Debrecen nemzetközi kulturális jelenlétének, regionális középvárosi pozíciójának erősítése.

– Mi köze van ennek a kulturális szerkezet-, és szemléletváltásnak a Debrecent befektetési célpontul választó több tucat nemzetközi vállalkozás, köztük a német BMW vagy éppen a kínai CATL érkezéséhez?

– Debrecennek nagyon fontos értéke a lokális identitás, a helyi tradíció. Ennek pedig a kultúra az egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – megnyilvánulása. Hogy ez megmaradjon és összhangban tudjon létezni mindazzal az újjal, amit a gazdaságban történő hatalmas változások a város életében elindítanak, az bizony, nem könnyű, de mindenképpen megoldandó feladat. Egy olyan korszakváltás kellős közepén vagyunk, ami az élet minden területére, így a kultúrára és a közösségi életre is kihat. Változnak a kulturális szokások, és változnak a kulturális közösségek is.

Új polgárok Debrecenben

– Az évről évre gyorsuló külföldi tőkebeáramlással összefüggésben hangsúlyosan megfogalmazott cél volt már korábban is, hogy a kulturális javak idegen nyelven is elérhetők legyenek Debrecenben, mert a helyi kínálatra is fogékonyak lehetnek a külföldiek.

– A gazdasági változások miatt a város számára megjelenő kihívások egyik legnagyobbika éppen az, hogy Debrecen közössége ha nem is holnap, de a nagyon is közeli jövőben számos új polgárral gyarapodhat, akik között sok magyar anyanyelvű beköltöző mellett minden bizonnyal nem kevesen lesznek olyanok is, akik nem európai kultúrkörből érkeznek. 

Egyetemi szálak

– Az egyetemek mindig is a nemzetközi tudományos és kulturális kapcsolatok dedikált színterei voltak, és ma is azok. Csák János, a kulturális tárca vezetője azonban, némi kritikát fogalmazott meg irányukban. Szerinte a felsőoktatási intézmények – köztük a debreceni, szegedi és budapesti egyetemek – nem használják ki kellőképpen, hogy ők éppen ott vannak ahol, vagyis, egy biztonságos ország biztonságos városában.

– Megvannak a város és az egyetem közötti kulturális kapcsolatok intézményesült formái, vannak közös ösztöndíjak, és van egy közös közalapítványunk is. Ez a Debreceni Egyetemen város felé is nyitott kulturális programjait támogatja, a finanszírozás pedig közös „kalapból” történik. De ezenkívül is számos találkozási pont van. A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány elnöke is egyetemi ember, Zeneművészeti kar egykori dékánja. 

Mindemellett az önkormányzat által működtetett intézményrendszert is igyekszünk promotálni az egyetem felé. Ez fontos misszió, hiszen, a hallgatók tekintélyes része nem debreceni, nem egyértelmű számukra, hogy merre tájékozódjanak a kultúra területén. A Csokonai Színháznak nagyon jó kapcsolatai vannak az egyetemmel, a napokban pedig, a MODEM indított el egy kortárs művészettel foglalkozó kurzust egyetemi hallgatók számára. 

Rezsidémon

– Az előremutató célok szolgálatában álló ténykedés mellett vannak a városvezetésnek nem túl kellemes ad hoc feladatai is. Az energiaválság okozta problémák kezelése is ilyen. Hogyan érintik a takarékossági intézkedések a kulturális intézményeket Debrecenben?

– Mindannyian a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a nemzetközi körülmények, a háború okozta válság milyen hatással van az energiaszektorra, a háztartásokra, a közintézményekre, az államra, mint egy nagy intézményrendszer fenntartójára, de az önkormányzatokra is. A hatalmas költségnövekedést jelentő helyzetet mindenki, így az önkormányzatok is kénytelenek takarékossági intézkedésekkel valahogy kezelni. Debrecen Megyei Jogú Város közgyűlése erre nézve októberben fogadott el egy három alapelven nyugvó intézkedéscsomagot. Az első alapelv, hogy az energiaválság kezelését célzó intézkedések csak ideiglenesek, erre a téli fűtési szezonra vonatkoznak, vagyis április 15-ig lesznek érvényben. A második elv az, hogy sem a kultúra, sem a szociális szolgáltatások esetében nem maradhatnak ellátatlan területek. A harmadik pedig az, hogy mindez természetesen, nem fog álláshelyek megszűnésével járni.

– Tehát, nincs egyetlen olyan terület sem, ahol a kulturális szolgáltatások szünetelnek?

– Ha szűkebben is, de minden kulturális szolgáltatásnak tovább kell működnie, garantálnia kell a város polgárai számára a kulturális hozzáférést. Ez egyébként, törvényi kötelességünk is. Ez azt jelenti, hogy bár valóban megszorításokkal, ideiglenes üzemszünetekkel, a kisebb forgalmú telephelyek bezárásával, de a kulturális szolgáltatások teljes spektruma tovább működik a városban. 

– Mit jelent ez az egyes szolgáltatások nyelvére lefordítva?

– A közgyűjtemények, azaz a múzeumok, a könyvtárak, a közösségi ház hálózat, amit a DEMKI nevű cégünk üzemeltet, a színházak, vagy akár a Filharmónia is tovább éli az életét, tovább működik. De sajnos, nem az eddig megszokott teljességgel. Azoknál az intézményeknél, ahol több telephelyen szolgáltatunk, ott a kisebb forgalmú telephelyeket a könyvtárak, közösségi házak esetében sajnos, ideiglenesen zárva kell tartanunk. Hangsúlyozzuk az ideiglenes jelzőt. Szó sincs arról, hogy ezek ne nyitnának újra, amint véget ér a fűtési szezon, illetve a körülmények lehetővé teszik.

– Tehát, akár már április 15-e előtt újranyithatnak az ideiglenesen bezárt kulturális terek?

– Hát, ha netán-tán kedvező fordulatok következetlenének be, akkor igen. Bárcsak így lenne, csodák mindig történhetnek, de erre azért, kevés esély látszik.

 A Kölcsey zárva (is) tart 

– A Kölcsey Rendezvényközpont bezárása nagyon sok debrecenit ért hideg zuhanyként. Miért kényszerültek erre a lépésre?

– Energiaigényessége miatt nem megkerülhető, fontos intézkedés volt a város legnagyobb rendezvény központjának az ideiglenes zárva tartása. Ez nem jó hír. Jó hír viszont, hogy ez nem jelenti az eredendően oda tervezett programok elmaradását, hiszen, a Kodály Filharmónia koncertjei a Csokonai Fórumba, a színházba költöznek át, miközben a színház is tovább működik. Emiatt viszont, sajnos, csökken a színházi előadások száma, de hosszú téli szünetre a színház esetében nem lesz szükség. Fontos változás volt még, hogy a Vojtina Bábszínház a jelenlegi székházából egy jóval alacsonyabb rezsijű városi helyszínre költözik ideiglenesen.

– A kultúrafinanszírozás egyik szerény lábacskája a jegyár. Lehet-e, kell-e jegyáremelésre számítani a közeljövőben?

– Sajnos, a kultúrafinanszírozás költségvetésében a jegyáraknak nem akkora a súlya, hogy ez érdemben befolyásolná a költségvetést, de nem elképzelhetetlen egy ilyen lépés sem, hiszen, az energiaárak emelkedése mellett egy nagy mértékű inflációval is számolnunk kell.  

– A kulturális tárca vezetője az idézett interjújában azt is mondotta, hogy a kulturális intézményekkel a baj az, hogy nagyon sok pénzt emésztenek fel működésre, és valahogy át kellene állni a programfinanszírozásra. Ez az elv mennyire újszerű Debrecennek?

– Miniszter úr az említett interjúban a minisztérium által közvetlenül működtetett intézmény hálózatról beszélt elsősorban, illetve, a minisztérium által közvetlenül finanszírozott szervezetekről és intézményekről. Nyilván, ez az ő szakterületük, én is érdeklődéssel követem a fejleményeket, nyilván, sok tanúsága lehet. Debrecenben mi immár több mint két éve egy olyan úton indultunk el, hogy a város nagyon összetett, valóban nagyon költséges intézményrendszerét a kompetenciák alapján gondoljuk át. A közgyűlés fogadott is el többször már ezzel kapcsolatos intézkedés csomagokat. Ezeknek az a feladata, hogy optimalizáljuk a rendszert, ne legyenek párhuzamosságok a város intézményrendszerében.

– Például?

– A közgyűlés 2020-ban döntött arról, hogy a kulturális rendezvények szervezésénél a város határain túlmutató turisztikai jelentőségű rendezvények kizárólagosan a Főnix Rendezvényszervező Kft. portfóliójába kerüljenek, és hasonlóképpen kizárólagosan a város belső kohézióját erősítő rendezvények pedig, a DEMKI Nonprofit Kft. szervezésébe. 

Konkrétabb, jobban meghatározott feladatkörök vannak, így az adott munka is hatékonyabban végezhető. De a Csokonai Színház is olyan portfólióval működik tovább, ami a város nagy színházi játszóhelyeit integrálja, e koncepció mentén került például, a Szabadtéri Színpad a Csokonai Színház kezelésébe. A Kossuth utcai játszóhely is a Csokonai Színház üzemeltetésébe került.

– Mekkora a debreceni kulturális élet költségvetése?

– Debrecenben a város által fenntartott intézményekben mintegy ezer ember dolgozik. Az idei évben a kulturális szféra költségvetése az intézmények működtetését és a kulturális célú támogatásokat is összesítve, tehát, a kultúra életre kb. 6 milliárd forintot irányzott elő a debreceni költségvetés. Ez a város büdzséje, de benne vannak tehát, a különféle támogatások is. A színházak esetében 50-50 százalékos a finanszírozás, a közgyűjtemények – múzeumi rendszer, könyvtár – esetében az állami támogatás aránya nagyobb, a Kodály Filharmóniában van még állami támogatás, illetve, a kulturális normatíva érkezik a közművelődési feladatok ellátásához. Ebben is ötven százalék feletti a támogatás.