Egyhangúan, 27 igen szavazattal fogadta el a fővárosi közgyűlés a mai ülésén a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. részvényeinek visszavásárlásának javaslatát.
A történet 25 évre nyúlik vissza: 1997-ben az akkori Demszky Gábor-féle városvezetés úgy döntött, hogy a társaság 25 százalék +1 szavazatnyi részét értékesíti. Ezért a csomagért 16,9 milliárd forintot kapott a főváros a Compagnie Générale des Eaux (a Vivendi, majd Veolia jogelődje), és a Berliner Wasser Betriebe (a Berlinwasser Holding AG jogelődje) konzorciumtól.
A magát szakmai befektetőnek tituláló kört napjainkban – a Berlinwasser Holding AG részvényeinek megvásárlását követően – a francia Veolia csoporthoz tartozó cégek adják.
Furcsa rendelkezése volt a tranzakciónak, hogy bár a nemzetközi befektetők kisebbségi részesedést szereztek, az osztalék 75 százaléka mégis őket illette.
Egyebek mellett ez volt az a pont, ami miatt hosszú ideje napirenden van a csatornázási művek 100 százalékos visszavásárlása. Ebben a törekvéssel lényegében párthovatartozástól függetlenül konszenzus volt a fővárosi közgyűlésben, egy kivétellel: Baranyai Krisztina ferencvárosi polgármester nem támogatta az indítványt arra hivatkozva, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint az önkormányzat rossz gazda.
Ez a lényegen nem változtat, a társaság ismét kizárólag a főváros tulajdona és
ezért mintegy 17 milliárd forintot fizet.
Nem most, majd csak az önkormányzat részvényesi jogainak a társaság részvénykönyvében való feltüntetését követő egy éven belül, azaz várhatóan legkésőbb 2024. év május 31-ig.
A francia multit eddigi tulajdonosi teljesítménye miatt komoly kritika érte a fideszes frakció részéről. Ahhoz képest, hogy önmagát szakmai befektetőként mutatta be, a cég életében nem igazán látni szakmai fejlődést, vagy innovációt. Még a menedzsment és a működési modell is megmaradt.
Üllői úti kátyúk: már a szövetségese is megelégelte Karácsony Gergely időhúzásátA számtalanszor elhalasztott és átalakított beruházások 3,7 milliárd forintba kerülnek, a kivitelezők garanciát és jótállást sem vállalnak az elvégzett munkáért. |
Csakhogy az elmúlt 25 évben a külföldi befektetők körülbelül 82 milliárd forintnyi osztalékot vettek ki a csatornázási művekből.
Többször úgy, hogy azt nem a nyereség terhére tették, hanem az eredménytartalékéra. Ha annak idején Budapest nem értékesít, hanem hitelt vesz fel a vállalkozás működtetés érdekében, figyelembe véve a kamatokat még úgy is vastagon jobban járt volna. Ehhez a fiktív modellhez képest ugyanis
32 milliárd forinttal többe került a fővárosnak a 25 százalékos pakett eladása.
Wintermantel Zsolt frakcióvezető ezért felvetette a személyi felelősség kérdését. Atkári János ugyanis jelenleg is a cég igazgatóságának elnöke, miközben egyébként 1997-ben a privatizációt is levezényelte. Ellenérvként azt hangozott el a városvezetés részéről, hogy a franciák évi 2,5 milliárdos bérleti díjat is fizettek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.