Itt az MNB döntése az alapkamatról, hamarosan megszólal a jegybank alelnöke
Egy hónap után ismét kamatdöntő ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely változatlan szinten, 13 százalékon hagyta az alapkamatot.
A hírre a forint is reagált, pár perccel kettő óra után 408-as jegyzésnél állt az euróval szemben a bankközi devizapiacon.
A döntés hátteréről 15 órától tart online háttérbeszélgetést Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Mindenképpen érdemes lesz figyelni az eseményt, mert kiderülhet, hogy milyennek ítéli a monetáris transzmisszió és az eddigi lépések hatékonyságát a jegybank, ahogy szóba kerülhet az is, hogy miképp vélekednek az MNB-ben arról, hogy kamatstopot vezetne be a kormány bizonyos bankbetétek esetében. Az eseményt élőben közvetítjük.
Lezárta, majd kinyitotta a kamatemelési ciklust az MNB
Szeptember végén jelentette be Matolcsy György jegybankelnök, hogy az MNB lezárja a 2021 júniusában elindított kamatemelési ciklust, mivel „nincs értelme továbbmenni két számjegyű alapkamatnál”. A forint drasztikus gyengülése azonban alaposan felülírta a jegybank számításait, emiatt október közepén jócskán megemelte a kamatfolyosó plafonját, 15,5-ről 25 százalékra, miközben 17 és 18 százalékos kamatok mellett hirdetett meg egynapos tendereket. A monetáris tanács emellett arról is határozott, hogy az év végéig biztosítja az energiaimport kifizetéséhez szükséges deviza döntő részét.
Az intézkedések célt értek, a forint jelentős erősödésbe kezdett, és ha nem is sikerült az euró ellenében a 400-as szintet tartósan áttörnie, de legalább eltávolodott a 434 forintos történelmi mélyponttól.
A dollárral szemben pedig még látványosabb volt az erősödés, az amerikai fizetőeszköz két hete már a 400-as jegyzés alatt tartózkodik, pedig október közepén 450 forintot is elkértek egy dollárért.
Mindenki az inflációs fordulatra vár
Közel lehet már az inflációs fordulat – Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint egyértelműen körvonalazódik, és várhatóan jövő év elején sor kerülhet erre. A mértéke lesz igazán kérdéses, az elemzők hiába mondták szinte biztosra, hogy 22-23 százalékon megállhat, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már 25 százalékról beszélt egy interjúban, ami minden eddigi becslésnél magasabb szám. Hogy így lesz-e, egyelőre talány, mindenesetre a leendő tárcavezető szavait erősíti, hogy októberben 21,1 százalék volt a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon, tehát nem úgy tűnik, hogy szűnne az árnyomás. Azt ellenben a legtöbb elemző már nagyobb valószínűséggel állítja, hogy a bázishatások, a nemzetközi energiaárak mérséklődése és az ellátási láncok helyreállása miatt 2023 végén ismét egy számjegyű lehet az infláció, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is jósolta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.