Világszinten is kiemelt pozícióba kerülnek a magyar dalszerzők, akik az elérhető legmagasabb összegű jogdíjakhoz jutnak hamarosan, miután a magyar szerzői jogkezelő, az Artisjus megállapodott a világ vezető zenei jogkezelőjével. A nagy horderejű megállapodás részleteiről Bíró Zsolt, a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének elnöke beszélt a VG Podcastnak.

A szakmai egyesület elnöke leszögezte, hogy nehezen vagy egyáltalán nem tudnak ma már olyan gigasztárokká nőni az előadók sehol, mint a hetvenes-nyolcvanas években, amikor nem volt olyan széttöredezett a figyelem, mint ma. 

Ma már hatalmas a médiazaj, és korlátlan a lehetőségek tárháza, bárki számára egyetlen telefonról elérhető vált a világ több mint 70 millió dala.

A választék gyakorlatilag szabadon ömlik a hallgatókra, az  internet térhódításával eltűntek a kapuőrök, ma már nem a televíziók, rádiók, lemezkiadók döntéshozói határozzák meg, hogy ki jut nyilvánossághoz, hanem az előadók közvetlenül tudják megszólítani és építeni a saját közönségüket. 

A karrierút nagyon lerövidült, megtörtént már olyan is, hogy egy februárban még alig ismert előadó szeptemberben nagyszínpadra állhatott egy neves fesztiválon – példálózott Bíró Zsolt.

A magyarországi zeneipar minden évben 15-20 ezer új dallal gyarapodik, a 15-16 ezer hazai dalszerző közül azonban legfeljebb másfél ezren lehetnek, akik megélhetésükhöz elegendő bevételre tesznek szert a jogdíjakból – tudtuk meg. A világ négy legnagyobb bevételtermelő platformja, az Apple, a Google, a YouTube és a Facebook a kis piacnak számító magyar képviselőivel más pozícióból tárgyalt, mint most, amikor a világ első és legnagyobb zenei közös jogkezelője, a Sacem jár el érdekükben az Artisjusszal kötött megállapodás alapján. 

Ezáltal világszinten is kiemelt pozícióba kerülnek a magyar dalszerzők, akik az elérhető legmagasabb összegű jogdíjat kapják majd az online lejátszások után. A Sacem-képviselettel ugyanis olyan technikai hátteret kaptak a magyarok is, amellyel bármikor, bárhol beazonosíthatók és nyomon követhetők a lejátszott magyar művek is. A  magyar dalok ráadásul ezentúl nem lesznek elnémítva az Instagramon és a TikTokon sem, vagyis az alkotók az ottani elhangzások után is további jogdíjbevételekhez jutnak majd – szögezte le a szakmai egyesület elnöke.

A jogdíjfizetésben vannak még tisztázatlan területek is, ilyen a mesterséges intelligencia, amikor még nincs eldöntve, hogy valójában ki a szerző. Egyelőre nem a mesterséges intelligencia a legnagyobb slágergyáros, bár minden eszköz és tudás rendelkezésre áll már a sikeres és hatásos zene megalkotásához, a slágerekhez többnyire a véletlenek összjátéka kell Bíró Zsolt szerint.

Mindeközben létezik úgymond igazi magyar dal, még mindig és újra, bár a magyar közönség és a dalszerzők is hosszú ideig erős német behatás alatt éltek, a könnyűzenében mindig Európához voltunk a legközelebb – mondta a dalszerző. Ahogy azonban kinyíltak a határok, a magyar előadók is beépítették dalaikba a nemzetközi trendeket. 

Az egykori ikonikus, generációkon átívelő sztárok helyett ma inkább a különböző műfajoknak, a különböző korosztályoknak vannak sztárjai, sok-sok buborék jött létre, csupa saját sztárral.

A zenehallgatási idő exponenciálisan nő, hiszen a zenehallgatás úton-útfélen lehetővé vált a modern technika és technológia segítségével. A zenei piac egyre gigantikusabb méreteket ölt, ezért is kerül egyre inkább fókuszba a jogdíjkezelés és -fizetés kérdése, illetve merül fel újult erővel az elosztási arányok újragondolása az iparágban.

Keresse a VG Podcastot a kedvenc alkalmazásán!

Spotify: VG Podcast

Anchor: VG Podcast

Google Podcasts: VG Podcast

Radio Public: VG Podcast

Breaker: VG Podcast