A 2022. évi labdarúgó-világbajnokság követése hazánkban csak egy szűkebb rétegre jellemző – derül ki a NielsenIQ friss, reprezentatív fogyasztói kutatásából. A megkérdezettek valamivel több, mint egynegyede (26 százalék) kíséri figyelemmel a katari mérkőzéseket, többségében férfiak és a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások.
A szurkolók közel fele (46 százalék) szerint télen nehezebb összeegyeztetni a meccsnézést az egyéb szezonális eseményekkel (pl. karácsonyi vásárok, ünnepi készülődés). Ebből is adódhat, hogy tízből három vb-néző kevesebb mérkőzést követ figyelemmel most, mint a korábbi futballvilágkupán.
„A döntő többség közösségben szurkol: a meccsnézők kétharmada nagyobb társaságban – például rokonokkal, barátokkal –, a drukkerek 29 százaléka pedig a párjával. Mindazonáltal minden harmadik vb-néző egyedül is megnézi a mérkőzéseket, ha épp nincs társasága” – mondta Vágyi Erik, a NielsenIQ ügyvezető igazgatója.
Akár egyedül, akár társaságban: inkább otthon nézik a megmérettetést. A drukkerek csupán kevesebb mint egyötöde, leginkább a fővárosiak választanak külső helyszíneket meccsnézésre. Fontos ugyan az otthon készített ételek-italok szerepe, ám a nézők elsősorban boltból vásárolt termékeket fogyasztanak (minden második vébénéző), azokat pedig jellemzően – tízből négy fogyasztó – diszkontáruházakban szerzik be.
A világkupák egyértelmű sztárterméke a sör, ám a NielsenIQ nemzetközi kiskereskedelmi láncok szkennelt adatait felölelő kutatásából világosan látszik: számít, mely évszakban rendezik az eseménysorozatot. Az idei világbajnokság két hete alatt, november 21. és december 4. között hazánkban több mint nyolcmillió üveg sör (ebből 650 ezer alkoholmentes) fogyott a kiskerben, amire összesen két és fél milliárd forintot költöttek a fogyasztók. Összehasonlítva, 2021 nyarán – tehát a sörfogyasztás szezonjában – rendezett labdarúgó-Európa-bajnokság hasonló két hete alatt (2021. június 14–27. között) ennek kétszeresét, 16 millió üveg sört emeltek le a boltok polcairól a magyarok.
Népszerűek még a szénsavas üdítők (ebből ötmillió üveg fogyott csaknem kétmilliárdért) és a sós snackek. Hogy utóbbit is számszerűsítsük: másfél millió csomag chipset (650 milliárd forint értékben), és 900 ezer tasak sós magot (600 millió forintért) ropogtattak el a magyarok. A nassolnivalók jóval kevésbé tekinthetők szezonális termékeknek, mint a sör, és ez az adatokból is visszaköszön: a vb vizsgált két hetében chipsből 2 százalékkal, sós magvakból pedig 13 százalékkal nőtt a fogyasztás az Eb hasonló időszakához (június 15–27.) képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.