Aláírták a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetői a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának szerdai budapesti ülésén. A megegyezés értelmében január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér 16 százalékkal, 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 14 százalékkal, 296 400 forintra nő. A megállapodást a munkaadók képviseletében az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a munkavállalói oldal képviseletében pedig a Független Szakszervezetek Demokratikus Liga, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok Országos Szövetségének vezetői írták alá.
A kormány részéről a Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor vett részt az eseményen. Az aláírást követően az államtitkár kiemelte: a megállapodás nem csak azt a körülbelül egymillió munkavállalót érinti, akik minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak, hiszen a magasabb fizetésekre is hat a bértárgyalások eredménye. Ehhez minden félnek engednie kellett, és sajnos a kormánynak is sokkal szűkebb a mozgástere, mint korábban, amikor jelentősen mérsékelhette a közterheket. A szociális hozzájárulási adó mértéke például 2017 és 2022 között úgy csökkent 28,5 százalékról 13 százalékra, hogy 1 százalékpont körülbelül 400 milliárd forinttal jelent kevesebbet a költségvetésben – tette hozzá.
Üdvözölte, hogy az eddigi visszajelzések szerint a béremelések átlaga jövőre is számos ágazatban meghaladhatja a 10 százalékot. A legfontosabb feladat most a foglalkoztatási szint fenntartása, hiszen az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliség aránya alig több, mint 3,5 százalék
– mondta Czomba Sándor, aki ehhez az érdekképviseletek segítségét kérte, egyben hatékony támogatást ígért mindenkinek, aki képes munkát adni vagy munkát vállalni.
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda közölte, hogy a munkavállalói szervezetek a megállapodásban foglaltaknál magasabb béremelést akartak, de a gazdasági nehézségek miatt bizonytalan, hogy a munkaadók képesek lennének-e erre. A felek kötelezettséget vállaltak az újratárgyalásra, ha a gazdasági növekedés vagy az infláció alakulása az év közben módosítást indokolna – tette hozzá az elnök, aki szerint most a reálbérek megőrzése és a legalacsonyabb jövedelműek helyzetének a javítása a legfontosabb feladat.
A munkaadók képviseletében az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnöke, Zs. Szőke Zoltán hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során az infláció várható alakulását vették alapul. A következő egy évre nem lehet pontos becslést készíteni, ám ilyen bizonytalan helyzetben muszáj legalább a legalacsonyabb keresetekről megállapodni – tette hozzá. Az érdekképviselet vezetője sikeresnek értékelte a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának idei egyeztetését, és eddigi, idén tízéves tevékenységét.
Az itt született megállapodások minden évben több millió ember életét befolyásolják, és meghatározzák a magyar gazdaság jövőjét
– fogalmazott.
A minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelését szabályozó megegyezést a felszólalókon kívül a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke, Holecz Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára Perlusz László látta el kézjegyével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.