Magyarország versenyképessége egy helyezéssel javult 2021-hez képest

A 2022. évi Versenyképességi jelentés 14 terület több mint 160 versenyképességi mutatóját elemzi, amelyek 95 százaléka objektív. Az MNB Versenyképességi Index alapján Magyarország a 17. helyen végzett az Európai Unió 27 országa között 2022-ben, egy helyezést javítva a 2021. évi eredményén. Továbbra is megelőzzük visegrádi versenytársaink átlagát, az unió átlagos versenyképességéhez képest azonban kisebb, a legfenntarthatóbb öt északi uniós tagállam versenyképességéhez képest nagyobb hazai felzárkózási tartalék azonosítható. Magyarországon az elmúlt egy évtizedben sikeresen kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, és hazánk a koronavírus-járvány alatt is folytatta konvergenciáját az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez. A fenntartható felzárkózáshoz azonban további strukturális reformok szükségesek.

A szilárd alapok és a 2010 utáni strukturális reformok előrelépést hoztak

Magyarország versenyképessége a 18.-ról a 17. helyezésre javult 2022-ben, továbbra is megelőzve a visegrádi versenytársaink átlagát. 

A vizsgált indikátorokból képzett kompozit mutató, a Versenyképességi Index alapján versenyképességi helyezésünk az előző évhez képest nőtt (47,9 pont), és továbbra is megelőzzük visegrádi versenytársaink átlagát (46,5 pont), az uniós átlag (51,3 pont) elérése azonban további kisebb, a legfenntarthatóbb öt észak-európai uniós állam (Észak top 5 62,3 pont) elérése nagyobb előrelépést igényel.

A rangsor élén ismét a skandináv országok és Hollandia végeztek, míg a lista végén Románia, Bulgária és Szlovákia helyezkedik el. A Versenyképességi Index első felében a fejlett nyugat- és észak-európai országok szerepelnek, miközben a mediterrán országok inkább a középmezőnyben és a rangsor utolsó harmadában végeztek.

A mennyiségi jellegű mutatókban folyamatos a fejlődés

Magyarországon az elmúlt egy évtizedben sikeresen kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, hazánk a koronavírus-járvány alatt is folytatta konvergenciáját az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez.  2010 óta a költségvetési, majd 2013-tól a monetáris politikai fordulat megteremtette az egyensúlyi növekedés feltételeit. Ennek következtében a magyar gazdasági növekedés 2013 és 2021 között folyamatosan, átlagosan mintegy 2 százalékponttal meghaladta az Európai Unió átlagát, így hazánk az egyensúlyi felzárkózás útjára lépett. A hazai gazdaság az előző évtizedben megteremtett stabil alapoknak és eredményes válságintézkedéseknek köszönhetően – a koronavírus-járvány teremtette kedvezőtlen helyzet ellenére – 2021-ben is folytatta felzárkózását az uniós átlaghoz, és a 7. legnagyobb reálgazdasági növekedést érte el az Európai Unióban. A gazdaság erős kiinduló helyzete, valamint a kormány és a jegybank célzott gazdaságvédelmi és -újraindítási intézkedései (például bértámogatási programok, hiteltörlesztési moratórium, Növekedési Hitelprogram Hajrá!) következtében hazánk 2021 végére ismét elérte a koronavírus-járvány előtt jellemző teljes foglalkoztatottság állapotát. 

A 2020-ban bevezetett és a 2021. évre is áthúzódó jegybanki és állami hitelprogramok, valamint a fizetési moratórium következtében folytatódott a hazai hitelállomány egészséges szerkezetben való bővülése. A magánszektor hitelállományának GDP-arányos szintje a 30 százalék körüli értékről 35 százalék közelébe nőtt, azonban az uniós és régiós átlagnál továbbra is alacsonyabb, így prudens bővülése érdemi felzárkózási tartalékot jelent. A járványhelyzet hatására a bankrendszer működési bevételei átmenetileg mérséklődtek, és a lakáshitelek banki felárai 2021-ben historikus mélypontra süllyedtek. A magyar pénzügyi közvetítőrendszer versenyképesebbé válását támasztja alá, hogy a vásárlások elektronikus fizetésének aránya a 2010-es évek eleji mintegy 10 százalékról 2021-re 40 százalék fölé nőtt, megelőzve a visegrádi versenytársak átlagát. A bankrendszeri digitalizációban és a lakosság digitális pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáállásában is történt előrelépés, ezt mutatja, hogy az online vásárlások aránya Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben 2016 és 2021 között az uniós országok körében. A hazai vállalatikötvény-piac mérete a GDP 2,1 százalékáról 5,4 százalékra emelkedett 2011 és 2021 között, nagyrészt az MNB Növekedési Kötvényprogramjának köszönhetően. Hazánk makropénzügyi sérülékenysége nagymértékben csökkent a nettó külső adósság jelentős csökkenése és a belföldi befektetői bázis nemzetközileg is kiemelkedő növekedése következtében. A lakossági állampapír-állomány 2010 óta több mint 13-szorosára nőtt, amiben a 2011 utáni tudatos adósságfinanszírozási stratégia mellett jelentős szerepet játszik a 2021 végére 6400 milliárd forintnyi állományt elérő MÁP+ konstrukció is.

A magyar kkv-k 2010 és 2020 között jelentős felzárkózást hajtottak végre azzal, hogy relatív termelékenységük 47-ről 60 százalékra közeledett a nagyvállalatokéhoz képest. Ehhez hozzájárult a tőkemélyülés, azaz a beruházási ráta folyamatosan magas alakulása, amely a teljes vállalati kört tekintve 2019-ben érte el 16,5 százalékos historikus csúcsát, majd szintje a koronavírus-járvány alatti intézkedések idején is meghaladta az uniós, régiós és a legfenntarthatóbb északi uniós országok (Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Svédország) átlagát a jegybanki és állami programok eredményeként. Az export továbbra is a vállalatok kisebb részére jellemző tevékenység, a hazai kkv-k csupán 6 százaléka exportál, ami azonban enyhén meghaladja a visegrádi átlagot (5 százalék).

A termékenységi ráta a 2011. évi történelmi mélypont 1,2-es értékhez képest 2021-re az Európai Unióban a legnagyobb mértékben, 1,6-re emelkedett, amely már magasabb az uniós átlagnál, és amelyhez a nemzetközi összevetésben bőkezű családpolitikai intézkedések is hozzájárulhattak. 2021-ben sikerült fenntartani a megelőző évekhez képest magas hazai születésszámot (93 ezer újszülött). Az elmúlt évtized folyamatosan javuló munkaerőpiaci folyamatait 2020-ban a koronavírus-járvány okozta válság enyhén megtörte, azonban 2021-ben a gazdaság újraindulásával – többek közt a hitelmoratórium, valamint a kormányzati bér- és munkahelyteremtő támogatások következtében – a foglalkoztatás már meghaladta a válság előtti szintet, ismét elérve a teljes foglalkoztatást és rekordmagas foglalkoztatotti számot. A munkanélküliségi ráta (4,1 százalék) az ötödik legalacsonyabb volt Magyarországon uniós összehasonlításban. Az adóék csökkenése folytatódott a szociális hozzájárulási adó további mérséklése és a szakképzési hozzájárulás eltörlése következtében, ami teret adott a munkavállalói bérek emelkedésének. A magyar bérszint összhangban van a termelékenységünk szintjével, amely az uniós átlag 70 százaléka körül alakul. A versenyképesség és a fenntartható felzárkózás szempontjából fontos, hogy a bérkonvergencia hosszú távon az annak fedezetéül szolgáló termelékenységnövekedéssel párhuzamosan következzen be. A teljes foglalkoztatottság és a kedvező jövedelmi folyamatok következtében a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség arányát mérő AROPE- (At risk of poverty or social exclusion) mutató Magyarország esetében mutatta a harmadik legjelentősebb csökkenést az elmúlt évtizedben uniós összehasonlításban. Mivel a magyarok mintegy 90 százaléka ingatlantulajdonnal rendelkezik, a vagyoni egyenlőtlenségek aránya hazánkban az ötödik legalacsonyabb az Európai Unióban. A nemzetgazdaság termelékenységét a humán tőke mennyisége mellett annak minősége (egészségi állapot, tudás, képességek) is jelentősen befolyásolja. Az egészségesen várható életévek száma az elmúlt időszakban mindkét nem esetében tovább emelkedett a koronavírus járvány ellenére, aminek következtében a mutató a nők esetében 65,3 évre, a férfiak esetében 61,6 évre nőtt, azonban még van tér a növekedésre. A hazai oktatási rendszer eredményessége, valamint az élethosszig tartó tanulásban való részvétel területein is bár történtek előrelépések, összességében e mutatók esetében is érdemi növekedési tartalékok rejlenek.

Az online pénztárgéprendszer, az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) és az online számlázás bevezetése következtében 2010 és 2019 között a be nem fizetett áfa aránya (áfarés) Magyarországon csökkent a negyedik legnagyobb mértékben az Európai Unióban, 22,3 százalékról 9,6 százalékra. Az infrastruktúra esetében jelentős előrelépések történtek. A magyar vasúti hálózat az ötödik legsűrűbb az Európai Unióban, minőségfejlesztése azonban számottevő hatékonysági tartalékot rejt. A távközlési infrastruktúra minősége (széles sávú internet sebessége, elterjedtsége) terén hazánk az EU élmezőnyébe tartozik, azonban nincs megfelelő tartalommal kihasználva a vállalatok és a lakosság részéről. A megújuló energiaforrások aránya 2010 óta lényegében stagnál, azonban az egy főre és az egységnyi megtermelt termékre jutó szén-dioxid-kibocsátás terén hazánk jobban teljesít az uniós átlagnál és az uniós, valamint a visegrádi átlagnál kevésbé fogyasztjuk túl a hazánkban összességében rendelkezésre álló természeti erőforrásokat. A körforgásos gazdaság megteremtése szempontjából kedvező, hogy a települési hulladék újrahasznosítási aránya mintegy kétharmadával nőtt az elmúlt évtizedben, valamint előremutató, hogy Magyarországon a zöldállamkötvények állampapír-állományon belüli aránya terén a negyedik legmagasabb kibocsátási aránnyal rendelkezett az Európai Unióban 2022 első fél éve végén (2,6 százalék).

Az intenzív gazdasági modellre való átálláshoz minőségi versenyképességi fordulatra van szükség

Az elért eredmények ellenére a fenntartható felzárkózáshoz nélkülözhetetlen a versenyképesség további erősítése és a növekedési tartalékok hatékony felszabadítása, elsősorban a digitális és zöldgazdasági átállás területén. Hazánk fenntartható felzárkózásához olyan átfogó versenyképességi fordulatra van szükség, amely hosszú távon biztosítja az Európai Unió átlagánál legalább 2-3 százalékponttal magasabb gazdasági növekedést. Ehhez szükséges, hogy a vizsgált területeken azonosítható tartalékokat kihasználjuk, különösen a gazdaság zöld- és digitális irányba való fejlesztése érdekében. A digitalizáció különösen a kis- és közepes vállalatok termelékenységének további növeléséhez, az állami közigazgatás hatékonyabbá válásához és az állami adatvagyon nyílt és átlátható hozzáféréséhez, valamint a lakosság lehetőségeinek bővüléséhez járulhat hozzá. A magyar kkv-k mindössze 12 százaléka alkalmaz haladó digitális üzleti megoldásokat, ami a harmadik legalacsonyabb érték az unióban, míg az adatok nyílt hozzáférése területén hazánk a 24. a 27 uniós ország között az Európai Bizottság Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe alapján. A zöldfordulatnak hasonlóan teljes körűvé kell válnia a gazdaságban, ami nemcsak a termelés fenntarthatóbbá válásához és a környezetterhelés csökkenéséhez, de hazánk energiafüggőségének csökkentéséhez, külső egyensúlyának javításához és az egészségesebb életmódhoz is hozzájárulhat.

A bankszektor egészséges szerkezetű hitelezési aktivitása elengedhetetlen a fenntartható gazdasági növekedéshez. Hosszabb távon a banki felárak tartós csökkenése előtt az árverseny, a működési költségek mérséklése és a digitális infrastruktúra mélyülése nyithatná meg az utat, amelyet a termékek összehasonlíthatóságának és kiváltásának megkönnyítése tovább erősíthetne. A magyar bankrendszer eszközarányos működési költsége továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban, 2021-ben 2,5 százalékot tett ki. A vállalati forrásallokáció további fejlesztéséhez leginkább a pénzügyi közvetítőrendszer csatornáinak diverzifikálása, a digitalizáltság erősítése és az intézményi garanciarendszer hatékonyságának növelése járulhat hozzá. A bankrendszer gazdaságot támogató szerepének hosszú távú fenntartása érdekében elengedhetetlen az erős tőkeképző és -vonzó képesség, illetve, hogy ne épüljenek fel rendszerszintű stabilitási kockázatok. Ennek egy fontos eleme a hiteltörlesztő részletek kiszámíthatóságának garantálása. A meglévő pénzügyi intézmények digitális transzformációjával egyidejűleg a fejlett FinTech ökoszisztéma és az ezt támogató intézményi-jogszabályi környezet megléte, illetve fejlesztése is fontos versenyképességi tartalékot jelent. A Findexable 2020. évi, országok FinTech érettségére vonatkozó rangsorában Magyarország a 23. helyezést érte el a 27 uniós tag körében. A háztartási megtakarítások magas szinten tartásában kulcsszerepe van a lakosság állampapír finanszírozásának, ami a folyó fizetési mérleg stabilizálásával és a befektetési célú ingatlanvásárlás árfelhajtó hatásának mérséklésével támogatja a fenntartható gazdasági növekedést és a pénzügyi, illetve makrogazdasági stabilitást.

A haladó digitális megoldások és a fenntarthatósági intézkedések szélesebb körű alkalmazása hozzájárulhat a kkv-k hatékonyságának növeléséhez, amit az uniós és a visegrádi átlagnál is kisebb arányú hazai okostőke és a környezetvédelmi célú beruházások egyaránt támogathatnak. A GDP arányában 2,4 százalékos magyar okostőke-beruházási szint kevesebb, mint fele az 5,3 százalékos uniós átlagnak és mintegy harmada a 6,5 százalékos Észak top 5 átlagának. A vállalati digitalizáció és zöldítés a termelékenység bővülése és a vállalati dualitás csökkenése mellett az exportteljesítményt is növelheti. A gazdasági fejlődés kulcskérdése a meglévő exporton belül az Európai Unióban hazánkban negyedik legalacsonyabb, 53,7 százalékos hazai hozzáadott érték növelése, valamint új exportcsatornák azonosítása és a külpiacokon versenyképes kkv-k számának további bővítése is. A kkv-k innovációs felzárkózását elősegítené, ha az egymással és más intézményekkel innovációs célból együttműködő hazai vállalatok 10,1 százalékos aránya növekedne, és több szellemi tulajdonjogot hoznának létre, ami az innovációs és kutatás-fejlesztési forrásfelhasználás hatékonyságát is javíthatja.

A magyar lakosság általános egészségi állapota terén jelentős tér van még a javulásra, amit egyebek között az elhízott hazai felnőtt lakosság 25 százalékos, az Európai Unióban harmadik legmagasabb aránya is alátámaszt. Az egészséges társadalom érdekében nélkülözhetetlen a megelőzés és az egészségtudatosság erősítése, valamint az egészségügyi intézményrendszer hatékonyabbá tétele és az egészségügy intézményi finanszírozásának megerősítése. A tudás- és innovációvezérelt gazdasági modell alapja a jól képzett munkaerő, amelyet a közoktatásban a modern készségek intenzívebb fejlesztése, a felsőoktatásban pedig a létszám és a minőség egyidejű emelése, továbbá az élethosszig tartó tanulásban történő magasabb részvételi arány biztosíthat. Az aktív korú magyarok mindössze 6 százaléka képezi magát tovább egy élethosszon át, amely arány mintegy fele az uniós átlagnak, és a kötelező vállalati továbbképzések bevezetése jelentősen javíthatná az alacsony arányt. A magyar munkaerőpiac ellenállónak bizonyult a koronavírus-járvánnyal szemben, de kulcsfontosságú a jövőben a sérülékenyebb csoportok (fiatalok, nyugdíj körüliek, alacsony képzettségűek) munkaerőpiaci aktivitásának emelése, a bérek és a termelékenység párhuzamos növelése, valamint a területi különbségek mérséklése. Az aktivitás növeléséhez hosszú távon a munkaképes korú népesség megfelelő jelenlétét biztosító teljes demográfiai fordulat is szükséges, elérve a népesség reprodukciójához minimálisan szükséges 2,1-es termékenységi rátát.

A hatékonyság javításának egyik fontos eszköze az e-közigazgatás kiterjesztése, amely folyamatban van Magyarországon, azonban számos területén felzárkózási tartalékok azonosíthatók. A be nem fizetett áfa 2010 és 2019 között unión belül negyedik legnagyobb mértékű csökkenésének folytatódását elősegítené az áfakiajánlások éles bevezetése, amely egyúttal a vállalati bürokratikus terheket jelentősen mérsékelné. A magyar versenyképesség növeléséhez az infrastruktúra oldalán a vasút- és a közúthálózat minőségének javítása, valamint az infokommunikációs fejlesztések járulhatnak hozzá. Az 5G-szolgáltatás országos lefedettségének megteremtése és a lakosságarányos mobilinternet előfizetések növelése terén (77 előfizetés jut 100 főre a 108-as EU átlaggal és a 130-as V3-átlaggal szemben) még számottevő tér van hazánk számára az előrelépésre, amelyek bővítése kulcs a digitalizáció nyújtotta technológiai lehetőségek kihasználásához. Összeségében a digitális infrastruktúra terén Magyarország nemzetközi pozíciója relatíve kedvező, a vállalati digitális technológiák és az e-közigazgatás vívmányainak széles körű felhasználása, illetve mindehhez az állampolgárok digitális készségeinek fejlesztése azonban további komoly növekedési tartalék. A legalább alapszintű digitális készségekkel a hazai lakosság 49 százaléka rendelkezik, ami elmarad az 55 százalékhoz közeli uniós és és régiós átlagoktól.

Az elmúlt évtizedben nem mérséklődött hazánk mintegy 60 százalékos energiafüggősége, amely 2010 és 2020 között átlagosan 27 százalékponttal meghaladta az Észak top 5 átlagát és 13 százalékponttal a V3-átlagot, míg az uniós átlaggal megegyezett. Az energiaimport arányának mérséklésével erősíthető lenne hazánk energiafüggetlensége, javítható folyó fizetési mérlegének egyenlege és – amennyiben az import kiváltása zöldenergiával történik – környezeti fenntarthatósága is. A nettó energiaimport csökkenését az energiahatékonyság erősítése mellett az atom- és a megújuló alapú energia termelési kapacitásainak növelése segítheti. A karbonsemlegesség eléréséhez a zöld- és körforgásos gazdaság fokozatos kiépítésére van szükség, amihez nélkülözhetetlen a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése és újhasznosításának további növelése, valamint az Európai Unió hetedik legmagasabb hazai légszennyezettségi mértékének mérséklése. Magyarországon a környezetvédelmi adóbevételek és kiadások GDP-hez viszonyított mértéke csökkent az elmúlt években, és jelenleg mindkét mutató értéke (2,2 százalék és 1,7 százalék) alacsonyabb az uniós és visegrádi versenytársak átlagánál, így van tér az előrelépésre. Az MNB zöldcélú elköteleződését mutatja, hogy tevékenysége 2021-ben zöldmandátummal bővült. Így az MNB folytatja erőfeszítéseit a hazai pénzügyi rendszer és ennek révén a gazdaság klímabarát pályára állítására.